Elbocsátásokba kezdenek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, úgy elszálltak a kiadások

Újabb elbocsátások indultak a héten a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE). Gyuricza Csaba rektor utasítása szerint az intézkedés minden campust érint, de sehol sem haladja meg a 10 százalékos mértéket, tehát nem számít csoportosnak. A rektor elsősorban az energiaárak emelkedésére hivatkozik, az áramért például az idén több milliárd forinttal többet kell fizetniük, mint tavaly.

Véleménye szerint, ha a létszámleépítés nem történne meg, „az egyetem működése kerülne veszélybe”. 2021-ben a bő 30 milliárd forint éves költségvetés csaknem felét a személyi költségek tették ki. Az egyetem már 2022 második felében is takarékoskodott, csökkentette a dologi kiadásokat, épületeket zárt be, alacsonyabbra vette a hőfokot, de ez nem volt elég a pénzügyi egyensúly fenntartásához.

A HVG birtokába jutott rektori utasítás azt is tartalmazza, hogy a fenntartó elvárásainak megfelelően „a még állami jegyek elhagyása indokolt, és sokkal inkább piaci szemléletű, a gazdasági egyensúlyt fenntartó szervezeti működési irányba kell lépéseket tenni”.

A MATE egyike azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek fenntartására a kormány vagyonkezelő alapítványokat hozott létre, a kuratóriumukba a Fideszhez közel álló embereket ültetett, és uniós forrásból egyenként több százmilliárd forint támogatást ígért nekik. Az Európai Unió azonban az egyetemi autonómiával ellentétesnek tartja ezt a működési formát, ráadásul a jogállamisági eljárás miatt egyáltalán nem érkezik uniós támogatás az országba. A brüsszeli intelmeknek próbált megfelelni a kormány azzal, hogy a napokban Lázár János és Nagy István miniszter is lemondott a kuratóriumi tagságáról.

A gödöllői központú összevonás több agrároktatással foglalkozó felsőoktatási intézményt vagy annak egy részét érintette, így például az egykori Kertészeti és Élelmiszertudományi Egyetemet és a keszthelyi Georgikont is. A két évvel ezelőtti integráció rögtön elbocsátásokkal indult, akkor a dolgozók 15 százalékát leépítették. Az állam 2021-ben abban is segített, hogy az új egyetem a korábban felhalmozódott mintegy 3 milliárd forintos veszteség nélkül indulhasson el.

A MATE a kollégiumok felújítására hivatkozva a télre már online oktatást rendelt el a campusokon, pedig a hárommilliárdos energetikai felújítás csak most indul. Ezeket az uniós pénzeket az állam megelőlegezi, a beharangozott 200 milliárd forintnyi fejlesztésre azonban még várnia kell a MATE-nak.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Gödöllőn még nem indulnak el azok az építkezések, amelyek a budai campusnak a kiköltözését lehetővé tennék. Az egyetemi polgárok ennek ellenére arra számítanak, hogy az elbocsátások fokozottan érik a kertészeti kart. Azzal számolnak, hogy 2025-től mindenképpen megkezdődik a kiköltözés. Ez pedig megnyitja az utat az értékes budai ingatlan esetleges eladása előtt.

Az egyetem egy másik ingatlanának sorsa miatt is többen aggódnak, de nem csak a MATE-n. A pasaréti Hermann Ottó utcában ugyanis egy 3 hektáros telek várja további sorsát. Az agráregyetem a vagyonkezelői alapítványi forma elindításakor ezt a budai ingatlant is megkapta az államtól, ott azonban egykor akadémiai kutatóintézetek dolgoztak.

Habár az Orbán-kormány már a Magyar Tudományos Akadémia autonómiáját is megtörte, amikor felállította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, és abba rakott bele számos kutatóhelyet, de az intézmények akkor még legalább állami ingatlanokban működhettek. Azzal azonban, hogy a pasaréti telek a MATE-jé lett, az Agrártudományi Kutatóközpont egyes intézetei is az egyetem épületeiben találták magukat. A kutatóintézeteknek most visszamenőlegesen ki kell fizetniük a bérleti díjat az agráregyetemnek, miközben kíváncsian várják, mi lesz a telek sorsa. A MATE egyelőre nem reagált a HVG hétfői megkeresésére.