Fazekas Sándor a csúszásról: ez nem lóverseny!

A következő felszólaló a volt agrárminiszter, a fideszes Fazekas Sándor, aki kiosztotta először is azokat az ellenzéki pártokat, amelyek azt vetették fel, hogy miért késtek a NATO-bővítés tárgyalásával 7 hónapot. Fazekas magyarázata szerint a kormánytöbbség akkor tárgyal valamit, amikor akar, még akkor is, ha néhány egészen kicsi ellenzéki párt ezt nehezményezi. Megjegyezte:

...mintha ez valami lóverseny lenne."

Amúgy Fazekas megjegyezte: a benyújtott előterjesztésekre a svéd- és finn NATO-csatlakozásról „amúgy lehet nemmel is szavaznI", nem kötelező támogatni. Szerinte

az az igazi hazafi, aki kikéri magának, hogy ilyen hangnemben svéd politikusok nyiltkoznak Magyarországról."

Kósa szerint „minimum sikamlós", hogy ki háborús bűnös, és ki nem

Ugyan a fideszes Kósa Lajos szerint is szörnyűek a háborús bűnök, de „nem lehet dobálózni a háborús bűnösözéssel". Szerinte ugyanis „ez inflálja ezt a fogalmat, éppúgy, mint az antiszemita jelzőt, azt is mindenkire ráaggatják és már senkit sem érdekel". Egyszóval a kormánypárti politikus szerint „minimum sikamlós", hogy ki háborús bűnös, és ki nem. Egyrészt azért, mert szerinte „nincs történelem, csak történetírók vannak" (ezt amúgy Churchill mondta). Másrészt azért – és ez már Kósa saját gondolata –, mert a háborús bűnöket vizsgáló törvényszékeket a győztesek állítják fel – mondta.

Kósa Lajos összeesküvés-elméleteket mesél az Északi Áramlat felrobbantásáról

A következő felszólaló a fideszes Kósa Lajos, aki szerint „fontos kérdést tárgyal a parlament". Megjegyezte: elég kevesen vannak az ülésteremben, szerinte ez jelzi, hogy az ellenzék hazafiatlan lehet, hiszen állításuk szerint hazafias kötelesség a csatlakozás támogatása. (Arra, hogy a kormánypártok padsorai is ugyanolyan foghíjasak, Kósa nem tért ki.)

Kósa Lajos idecitálta a napirendhez, hogy terrorcselekmény volt az Északi Áramlat elleni robbantás, és szerinte

az asztalról lesöpörhetetlen vélelem, hogy ezt az Egyesült Államok hajtotta végre Norvégia segítségével".

Szerinte ez egy NATO-tagállamot ért terrorcselekmény, amire a NATO-szerződés 5-ös cikkelyét kellene alkalmazni, mégse történt semmi. Megjegyezte: mindez a bizalmat rombolja a NATO-val kapcsolatban.

A Fidesz politikusának indoka a 7 hónapos halogatásra: csak!

A fideszes Tilki Attila a következő felszólaló, aki furcsállja, hogy miközben tavaly újabb kétharmados többséget szerzett a választáson a Fidesz-KDNP, az ellenzék megpróbálja megmondani a kormánynak és a kormánypártoknak, hogy mit tegyenek vagy ne tegyenek, mit mondjanak vagy ne mondjanak, vagyis – mint mondta – egyszerűen

fordítva ülnek a lovon.

Tilki Attila arra az ellenzék részéről sokszor felvetett kérdésre pedig, hogy miért most tárgyalják a NATO-bővítést, amikor 7 hónapja benyújtotta a kormány, azt mondta: „azért, mert most tárgyaljuk".

Fidesz: szakmai és politikai aggályok is felmerültek

A következő felszólaló a fideszes Balla Mihály, aki arról beszélt: a Fidesz-KDNP frakciókban a svéd- és finn NATO-csatlakozás okán szakmai és politikai aggályok is felmerültek. Előbbiek közé sorolta a már a vitában elhangzott érvet, hogy a bővítés „időzítése" rossz lehet, hiszen provokációként is értelmezhető. Utóbbiak közé pedig – ahogy már szintén többször előkerült ma a vitában – a svéd és finn részről érkező politikai bírálatokat sorolta, mondván: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben is kettős mércét alkalmaznak, és EU-s forrásokat akarnak megvonni.

Mégse jövő héten lesz a NATO-csatlakozás végszavazása, csak a hónap végén?

Lehetetlen a NATO-csatlakozás tervezett jövő heti végszavazása, ha még a külügyi bizottságot is összehívnák emiatt, pláne, hogy a Házbizottság elé benyújtott legfrissebb napirendi javaslat szerint a jövő héten még sincs végszavazás – közölte újabb felszólalásában a DK-s Vadai Ágnes. Emlékeztes – erről a hvg.hu is írt – a korábban a Házbizottságban ismertetett és jelen pillanatban még érvényes napirendi terv szerint a jövő héten lett volna a végszavazás.

Nem kegy, hanem kötelesség a NATO-bővítés támogatása

Nem kegy, hanem kötelesség, sőt hazafias kötelesség a NATO-bővítés megszavazása, pláne úgy, hogy az Magyarország biztonságát is növeli – állapította meg Szabó Tímea (Párbeszéd), aki nem igazán értette a parlamenti delegációnak, szerinte az ellenzéki tagok hiánya miatt nem is nevezhető, Svédországba és Finnországba induló „missziót" és annak célját. Ezen a ponton az ellenzéki politikus

reagált a KDNP-s Juhász Hajnalkára is, aki jelezte, hogy a két országnak még Alkotmánybírósága sincs, mire Szabó megállapította: „mert mi sokkal beljebb vagyunk, hogy nekünk van".

A Párbeszéd politikusa szerint a Párbeszéd frakciója természetesen támogatja a NATO-csatlakozásokat.

Szabó egyetért a fideszes Németh Zsolttal, aki „átaludta" az elmúlt 2 hetet

Egyedül a fideszes Németh Zsolt tűnt úgy, mintha átaludta volna az elmúlt 2 hetet és nem halotta volna a saját frakciójának össze-vissza nyilatkozatait – folytatta Szabó Tímea (Párbeszéd), aki teljesen egyetért a kormánypárti politikussal, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, és teljesen egyetért vele abban is, hogy Putyin egy háborús bűnös.

Párbeszéd: a katatörvény átírása 1 nap alatt is ment, tárgyalódelegáció nélkül

A NATO-csatlakozási döntés hét hónapos csúszását bírálta a következő felszólaló, Szabó Tímea (Párbeszéd) is, emlékeztetve, hogy

amikor a katatörvényt átírták, az ment egy nap alatt, és nem küldtek semmilyen tárgyalódelegációt".

Az ellenzéki politikus emlékeztetett: a 30 NATO-tag közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta a svéd és a finn csatlakozást.