Putyin, mint a NATO lobbistája, Brezsnyev, haderőfejlesztés és külföldi kritikák – négyórás parlamenti vita volt a NATO-bővítésről
Utolsó frissítés:
Hét és fél hónap halogatás után az utolsók közt tárgyalta a magyar parlament a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdését. A katonai szövetség bővítését támogatja a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék és a kormány is. Mint a 4 órás vitában kiderült, tulajdonképpen a Fidesz és a KDNP is, de őket zavarja, hogy a két ország a magyar jogállamiságot kritizálja, ezért küldöttséget menesztenek oda "tisztázni" a dolgokat, emiatt pedig még az is lehet, hogy tovább tolják a NATO-s döntések végszavazását. Nézze vissza a vitáról a hvg.hu percről percre tudósítását!
Most érkezett
Tisztázni kell a nézeteltéréseket
A mostani NATO-bővítés remek alkalom, apropó arra Németh Zsolt szerint, hogy tisztázza Magyarország a két országgal a nézeteltéréseket és új szövetségesi viszonyt alakítson ki. Mint mondta, ezért is vesz részt ebben a „tisztázó beszélgetésben" a két országgal folytató magyar delegációban.
Percről percre
„Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistája" – az ő agressziója miatt bővül
A haderő megerősítése és a NATO bővítése egyaránt fontos – jelezte a fideszes Németh Zsolt a „két baráti nemzet kérelméről" beszélve. Megjegyezte: „Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistája", hiszen Oroszország agressziója nyomán kérte felvételét Svédország és Finnország.
A NATO 74 éves története során nem volt még ilyen forró a helyzet
A magyar békepárti diplomácia jegyében terjesztette a parlament elé a kormány a két javaslatot a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatására – folytatta Németh Zsolt. Úgy vélte, a NATO védelmi szervezet, de feladata az elrettentés is. Megjegyezte:
fontos, hogy 74 éves története során a NATO ilyen forró helyzettel nem szembesült még."
Fidesz: ez nem Putyin támogatása vagy Ukrajna cserbenhagyása
Oroszország biztonsági igényeinek figyelembe vétele elengedhetetlen a tartós rendezéshez – figyelmeztetett Németh Zsolt, megemlítve, hogy
a magyar álláspont a háború ügyében két dolgot semmiképp nem jelent: Putyin támogatását és Ukrajna cserbenhagyását."
Magyar válasz: haderőfejlesztés és a békepárti diplomácia
Megkérdőjelezhetetlennek tartjuk az önvédelem jogát – folytatta Ukrajnára utalva Németh Zsolt (Fidesz), aki szerint Magyarország igyekszik is Ukrajnának minden segítséget megadni, és a békét sürgeti. Megemlítette, hogy Kína és a Vatikán is saját béketervvel állt elő, de közben
a háború nem enyhül, sőt úgy tűnik, az eszkaláció felé halad."
Magyarország válasza erre az új biztonsági helyzetre Németh szerint kettős: a haderőfejlesztés és a békepárti diplomácia.
Fidesz: „a Brezsnyev-doktrína újrahasznosítására látunk példát"
A következő felszólaló a fideszes Németh Zsolt. A kormánypárti politikus is arról beszél, alapvető fordulat állt be a háborúval Európa és a világ biztonsági helyzetében is, „amikor nagyszüleink rémtörténetei elevenednek meg előttünk nap mint nap." Szerinte az orosz agresszió a magyarokat az 1956-os forradalomra emlékezteti, de egész Európát is 1968-ra, 1980-ra, a hidegháborús retorikára, a Brezsnyev-doktrínára. Hozzátette:
Ukrajna, de Moldova és Grúzia vonatkozásában is a Brezsnyev-doktrína újrahasznosítására látunk példát."
Három oka lehet a halogatásnak a DK szerint
Önök még arra is engedélyt szoktak kérni Orbántól, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozni lennének hajlandóak – szúrt oda Vadai a kormánypárti politikusoknak, akik a hírek szerint vonakodnak Orbán kifejezett kérése ellenére a NATO-csatlakozásokat ratifikálni. Szerinte az, hogy „a svédek és a finnek a jogállamisági normák betartását kérik számon önökön, az inkább önöknek kínos".
A tárgyalódelegációnak semmi értelmét nem látja az ellenzéki politikus, és megjegyezte: észre kellene venni, hogy „Magyarországon kívül önöknek nincs kétharmaduk", és az erőpolitizálás helyett a párbeszédet sürgette.
Vadai szerint többféle oka lehet annak, hogy a magyar kormány halogatja ezt a kérdést:
- az orosz elnök céljait segítik vele,
- a török elnök céljait segítik vele,
- az EU-t akarják zsarolni a pénzekért.
Andorra és a vándormadarak sürgősebb téma volt
Lehetett volna ez egy gyors és egyszerű döntés a magyar Országgyűlésben, de nem az lett – tért rá a 7,5 hónapos késlekedésre az ellenzéki politikus. Vadai Ágnes felsorolta, hogy ez idő alatt sok minden kifogás elhangzott a magyar kormány és a kormánypártok részéről, hogy miért nincs idő a NATO-csatlakozások ratifikációjával foglalkozni. De volt például idő az Andorrával kötött megállapodásról vagy a vándormadarakról szóló előterjesztések tárgyalására – hívta fel a figyelmet.
Törökország feltételei úgy tűnik, teljesülnek
Svédország és Finnország az Ukrajnával szembeni törvénytelen orosz agresszió miatt adta fel sok évtizedes semlegességét és kérte felvételét a NATO-ba – folytatta Vadai Ágnes, aki szerint biztos volt, hogy Törökország feltételeket fog szabni, és úgy tűnik, ezek teljesülnek is. Megjegyezte: Magyarország azonban nem szabott feltétleket, szerinte nem is lett volna rá okunk.
Vadai párhuzamot vont Ukrajna és az '56-os Magyarország között
Ha nincsenek szövetségeseid, akkor szabadságharcaidat, akármennyi is a hősöd, le fogják verni – vont Vadai Ágnes párhuzamot az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve Ukrajna jelen helyzete között.