Öt tanács a kardiológiai intézet főigazgatójától, hogyan előzhetjük meg a szívinfarktust, és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj

A szív-és érrendszeri betegségek nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban a vezető halálokok közé tartoznak. Hazánkban ugyanakkor a hivatalos statisztikák szerint jelentősen rosszabb a helyzet, mint az EU többi tagállamában: Magyarországon 2019-ben 63 528 ember halt meg szív-és érrendszeri megbetegedésben, ez az összes haláleset majdnem fele, 49,1%.

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa a HVG360-nak adott interjúban ugyanakkor arra is rámutatott: a kilencvenes évek kezdete óta a szívbetegségek 30 napos halálozása Magyarországon is jelentősen csökkent, a gond inkább az egyéves halálozással van (tehát hogy valaki a szívinfarktus után 30 napon vagy egy éven belül hal meg).

Hogyan ne haljunk bele egy szívinfarktusba? Interjú Andréka Péter kardiológus főorvossal

Jelentősen csökkent azok aránya, akik a szívinfarktusuk után egy hónapon belül meghalnak, a hosszú távú kilátásaik viszont továbbra sem jók. Mennyiben felelős ezért a rendszer, és mit tehet a beteg? Hogyan előzhetjük meg a szívinfarktust? Mit érez egy nő és egy férfi, ha baj van?

Az elmúlt 30 évben Magyarországon kialakult a szívkatéteres laborok hálózata. Ha valakinek infarktusa van, a mentők azonnal egy ilyen intézménybe viszik, ahol az elzáródott koszorúeret katéteres eljárással meg tudják nyitni, ez az esetek 96 százalékában meg is történik, és jelentősen javul a túlélés esélye. Utóbbihoz azonban az is nagyon fontos, hogy a betegek mindent megtegyenek azért, hogy elkerüljék a szív-és érrendszeri betegségeket, valamint az, hogy tudják, mit kell tenni, ha már megtörtént a baj.

Íme az interjú legfontosabb megállapításai:

• Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás azonban mind fokozzák a betegségre való hajlamot. Ha pedig már kialakult például a magas vérnyomás, azt akkor is megfelelően szinten kell tartani, követni kell a diétát, szedni kell a gyógyszereket és ellenőrzésekre kell járni.
• Az egyéves halálozást növeli, hogy ha már valakinek volt szívinfarktusa, sokszor úgy gondolja, ha nem fáj semmi, abbahagyhatja a gyógyszer szedését és a korábbi – egészségtelen – életmódjához is visszatérhet. Ez súlyos tévedés, és meg is magyarázza, miért rosszabbak a hosszú távú halálozási mutatók.
• Szívinfarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, nincs idő gondolkozni. A szívritmuszavar a leggyakrabban az első órában jelentkezik, ha ilyenkor már monitoron – mentőben vagy kórházban – van a beteg, ezt meg tudják előzni, rohamosan csökken a halálozás.
• A szívinfarktus tünetei jellegzetesek: szegycsont feletti fájdalom, ami a bal kézbe, állba, has felső részébe sugárzik, verejtékezés, megsemmisülés érzés, halálfélelem. Ezek nőknél elmosódottabbak lehetnek.
• A megelőzéshez elengedhetetlen az edukáció, ebben élen járhat a gyerekek nevelése – méghozzá már óvodás kortól. Az ő szintjükön kell elmagyarázni nekik, mi az az egészéges életmód, hogy ki kell menni az udvarra futkározni, nem kolbászt és szalonnát kell enni, és nem kell annyit sózni.