Ma Magyarországon egy nő akár hosszú éveken át eljárhat különféle orvosi vizsgálatokra, amíg kiderül, hogy endometriózisban szenved. Az egészségügyi kormányzat ezért szakemberekkel és civilekkel közösen olyan szakmai irányelvet dolgozott ki, amely gyorsítaná a diagnózis felállítását. Ez akár a lombikkezelési statisztikákon is javíthatna. A változtatásokat Salamon Adriennel, az Együtt könnyebb Női Egészségért Alapítvány elnökével beszéltük át.
Amióta 2019-ben a kormány államosította a meddőségi klinikákat, a sikeres kezelések aránya nemhogy nőtt volna, de inkább csökkent – írtuk márciusban. Kiderült: annak ellenére van ez így, hogy a kormány eredetileg azzal érvelt a szektor államosítása mellett, hogy a magánklinikák nem végezték elég sikeresen a beavatkozásokat:
Még kevesebb lombikkezelés sikeres, mióta a kormány milliárdokért átvette a meddőségi klinikákat
Hosszú ideig titokban tartotta a kormány, mennyi esélye van egy párnak ma Magyarországon arra, hogy lombikbabája szülessen. A nemrég nyilvánosságra hozott - erősen kozmetikázott - számok alapján nem véletlenül: a magyar klinikák hatékonysága elmarad az európai átlagtól, tízből kevesebb mint két nő jár sikerrel.
Takács Péter egészségügyi államtitkár az RTL-nek nyilatkozva a romló statisztikáról azt mondta, hogy amióta ingyenes a lombikkezelés, olyanok is jelentkeztek rá, akik korábban nem engedhették volna meg maguknak, és 20 százalékkal emelkedett a kezelésen résztvevők száma, ám közülük sokan már 40 év fölöttiek, akiknél a kombikkezelési hatékonyság radikálisan csökken.
Az államtitkár erről egy endometriózisról szóló szakmai beszélgetésen nyilatkozott a televíziónak, azon a beszélgetésen, amelyen bejelentették az endometriózist kiszűrő új szakmai protokoll bevezetését. Ebben a betegségben Magyarországon becslések szerint kétszázezer nő is szenvedhet, és jelentős részük nem tud teherbe esni. Márpedig a csatorna riportja szerint az új szakmai protokoll bevezetésével az endometriózisban szenvedő nők hamarabb kapnak diagnózist is, és ezzel is javulhat a lombikkezelés hatékonysága.
Nem telne évekbe, amíg rájönnek a betegségre
Az endometriózisban érintett magyar nők átlagosan 7-8 orvost is végigjárnak, mire kiderül, hogy ez a betegség okozza a fájdalmaikat, ez azt jelenti, hogy idehaza jelenleg négy év a diagnosztikai késedelem, de a környező országokban akár nyolc tíz év is lehet – mondja Salamon Adrienn, annak a szervezetnek, az Együtt könnyebb Női Egészségért Alapítványnak az elnöke, amelyik tanácskozási joggal vett részt a Takács államtitkár által említett új szakmai irányelv kidolgozásában. Korábban a Salamon Adrienn vezette alapítványnak a munkája is hozzájárult ahhoz, hogy ma már a mellrák, méhnyakrák és petefészekrák mellett az endometriózisban szenvedő nőket is megilleti 2019 óta a tartós betegséggel, fogyatékossággal élőknek járó, úgynevezett személyi adókedvezmény. Az új protokoll célja pedig az, hogy a betegséget minél előbb felismerjék és kezeljék, ezzel egyúttal a meddőségi problémákon is segíteni lehet.
Az endometriózis olyan betegség, amely során a méh nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül is megjelenik, a leggyakrabban a petefészkekben, a petevezetékekben és a hasüregben. Főbb tünetei a fájdalmas menstruáció, a tartós, krónikus kismedencei fájdalom, a vizelet-, illetve székletürítést kísérő fájdalom (súlyos esetben véres vizelet, illetve véres széklet), a szexuális élet kapcsán fellépő fájdalom, illetve gyakran az egyedüli tünet a meddőség, mely a betegek körülbelül 40 százalékánál fordul elő.
A pontos és gyors diagnózis felállítását lassítja, hogy gyakran nem nőgyógyászati jellegű tünetek jelentkeznek, ezért járnak végig a páciensek egy sor szakorvost, mire beazonosítják a panaszok eredetét. A betegség az első menstruációtól kezdve a klimaxig bármikor megjelenhet, és a kialakulásának az okát a tudomány máig nem ismeri.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a fájdalmas menstruáció nem normális, és minden második nő, akinek fájdalmas a menstruációja, endometriózissal küzd
– figyelmeztet Salamon Adrienn. A panaszok rendszerint fokozódnak a menstruáció alatt, azonban a fájdalom intenzitása és a betegség kiterjedése között nincs szoros összefüggés. És olyan beteg is van, aki súlyos endometriózissal küzd, de akár teljesen panaszmentes.
Nehezíti a beazonosítást, hogy a diagnózist nem egyszerű megállapítani, kétséget kizáróan csak feltáró műtéttel lehetséges. Igaz, Salamon Adrienn szerint az utóbbi években nagyon sokat fejlődött ezen a téren az ultrahang diagnosztika, ezért az új protokollba az is bekerült, hogy elsősorban erre kellene támaszkodni a műtét helyett. Ugyanezt mondja ki a 2022 februárjában megjelent nemzetközi szakmai útmutató is.
Előfordul, hogy a lombikprogramban részt vevő nők csak a sokadik próbálkozás után tudják meg, hogy az endometriózis miatt nem esnek teherbe. Emiatt az alapítványnál fontosnak tartják, a szakértőkkel egyetértésben, hogy még a meddőségi kezelések megkezdése előtt kiderüljön a betegség. A Humán Reprodukciós Igazgatóság által koordinált új meddőségi ellátórendszerben olyan szakambulanciák létrehozását tervezik minden megyei kórházban, ahol a meddőség okát keresik, vizsgálják, és javaslatot tesznek a kezelésre.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden endometriózis igényel műtéti ellátást a gyermekvállalási szándék esetén, van, amikor a lombikkezelés a betegség ellenére megkezdhető. Más, súlyos esetben viszont egy több szakembertől álló team döntené el, mely választott kezelés javasolt a legeredményesebb kezelés érdekében. Az új szakmai irányelvek nemcsak a szakorvosoknak, hanem a háziorvosoknak is útmutatót nyújtanak majd azzal kapcsolatban, hogy milyen kérdéseket ajánlott feltenniük a betegeiknek, különösen azoknak, akiknek fájdalmas a menstruációjuk.
A lényeg, hogy az új szakmai irányelv ne csak egy elméleti dolog legyen, hanem egy működő rendszer, amelyben a betegek is pontosan tudják, hogy mikor mi történik velük, és hova kell fordulniuk. Ez most nem minden esetben egyértelmű
– állítja Salamon Adrienn.
Az új hazai szakmai protokollba bekerült az alapítvány kérésére kifejlesztett Lucy nevű applikáció ajánlása is, ez egy olyan női egészségügyi alkalmazás, amely nagyban segítheti a szakorvos munkáját a diagnózis felállítása során, mivel a felvitt tünetek alapján egy szakorvosi ellenőrzés mellett fejlesztett algoritmus figyeli, hogy érdemes-e felkeresni nőgyógyászt. Az algoritmus más betegségeket is képes felismerni a tünetek alapján, ilyen a policisztás ovárium szindróma (PCOS), mióma, petefészek ciszta, kismedencei gyulladás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia (IR).
A műtétre is várni kell, de már nem éveket
2017-ben még arról írtunk, hogy a bélérintettségű endometriózis esetében állami intézményben négyéves várólistára lehet számítani, ugyanis ehhez az operációhoz egy költséges és egyszer használatos bélvarrógépre van szükség. „Tudomásunk szerint jelenleg a leghosszabb idő a műtétek esetében nyolc hónap, tehát az elmúlt években jelentősen javult a helyzet ezen a téren” – mondja Salamon Adrienn.
Az alapítvány vezetője ugyanakkor hozzáteszi: az utóbbi időben azt vették észre, hogy az állami intézményekben lefoglalt műtéti időpontok egy részére nem mennek el a betegek. „Nem teljesen értjük ezt a jelenséget, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy több helyre foglaltak időpontot (akár magánintézményben is) és már elvégeztették a műtétet, de nem mondták le a megmaradt alkalmat. Így viszont mástól veszik el a lehetőséget” – mondja Salamon, kiemelve, hogy az alapítvány az intézményekkel közösen több ellenőrző és visszacsatolási lehetőséget építettek be a jelentkezés folyamatába annak érdekében, hogy ne maradjanak potyára lefoglalt időpontok.
Fontos megjegyezni, hogy az endometriózis csak az egyik olyan betegség, amely összefüggésbe hozható a meddőséggel, azt számos tényező előidézheti, és feltételezhető meddőségnél a pár mindkét tagját érdemes alapos vizsgálat alá vetni, hiszen nemcsak a nőket érintő betegségek, rendellenességek felelősek a fogamzásképtelenségért.
Nyilván nem minden endometriózisban szenvedő nő szeretne gyermeket, de akik igen, azoknál minél előbb érdemes diagnózist felállítani és – amennyiben szükséges – operációval kezelni a betegséget, mert a műtéti eljárás nagyban segíti a későbbi teherbeesést. A műtét súlyosságától és a páciens állapotától függően a beavatkozás utáni felépülési idő hat hetet vesz igénybe, ez alatt az idő alatt nem lehet teherbeeséssel próbálkozni, a felépülést követően viszont igen. Tanácsos azonban ezután minél előbb belevágni, ugyanis az endometriózis igen hamar kiújulhat, ami újra visszavetheti a gyermekvállalás időpontját. "Sikeres műtét után évente 10 százalékkal nő az endometriózis kiújulásának az esélye" – mondja Salamon Adrienn.
Magyarországon jelenleg egyébként tíz állami és kilenc magánintézmény van, ahová a páciensek fordulhatnak de várhatóan a kormányzat növelné azon centrumok számát, ahol a már említett multidiszciplináris team is elérhető, mivel most a betegek területileg nem kiegyenlítetten jutnak hozzá ezekhez az ellátásokhoz.
A szaktárca az endometriózisra vonatkozó protokollt pár napja hagyja jóvá, de fontos megjegyezni, hogy a dokumentum olyan ajánlásokat és irányelveket tartalmaz, amely alapján lehetőség nyílik a területet érintő finanszírozási rendszer átalakítására is.
Cikkünk első verziójában nem szerepelt, hogy Takács államtitkár elsősorban a magas életkort nevezte meg a lombbikkezelési statisztikák romlásának okaként, ezzel cikkünket kiegészítettük. (A szerk.)
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
