Hat év fegyházra mérsékelték Budaházy György ítéletét
Az ítélethirdetés után a bíró elrendelte a terem kiürítését, de Budaházy támogatói ennek nem tettek eleget, készenléti rendőröket kellett hívni.
„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet" – írja közleményében a Sándor-palota. A bejelentés szerint Novák Katalin
mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.
Az államfő döntése azt jelenti, hogy szabadul a börtönből az idén március elején a Hunnia-perben jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György és a többi, jogerősen elítélt vádlott-társa is.
Tavaly márciusában terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt első fokon még 17 év börtönre ítélték Budaházyt, több másik vádlottat pedig tíz évnél hosszabb szabadságvesztésre, de a másodfokú, jogerős döntés az ő esetükben is enyhítést jelentett.
A Hunnia-perben érintett vádlottak egy részének tavaly decemberben már adott kegyelmet Novák Katalin.
Az államfő akkor személyes hangú közleményében a döntését azzal magyarázta: a per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett személyeit már így is „alaposan megpróbálta” a 13 éve le nem zárt tárgyalás.
Novák Katalin megkegyelmezett a Budaházy-ügy vádlottjai közül hétnek
Az államfő szerint a Budaházy-per kisebb bűncselekményekkel vádolt, első fokon felmentett személyeit már így is „alaposan megpróbálta” a tizenhárom éve le nem zárt tárgyalás. Ezek szerint Budaházy György nem kapott kegyelmet.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a Twitteren reagált. Azt írta: „Budaházy Gyuriék szabadok végre! A köztársasági elnök kegyelemben részesítette őket! Nem az ítéletet törölte, de felfüggesztette, így az összes hazafi végre szabad ember!"
A köztársasági elnök hivatalának rövid közleményéből amúgy nem derül ki, hogy a kegyelmezés gesztusával a március 9-i jogerős ítélet után miért várt több mint 6 hetet Novák Katalin, illetve vajon mi köze lehet elhatározásának Ferenc pápa látogatásához.
Annyi biztos, hogy Budaházy ügye nemrég még a kormányzati körökben kedvelt Böjte atyát is tettekre sarkallta. A hvg.hu is írt róla, hogy a szerzetes gyerekekkel imádkozott „Budaházy bácsiért", aki börtönben ül, ráadásul – mint Böjtétől megtudhattuk – ártatlanul:
Böjte Csaba elmondta, miért kellett gyerekeknek imádkozni "Budaházy bácsiért"
A börtönben ülőkért jó imádkozni, különösen azokért, akik ártatlanul ülnek – ezt a témakört járta körül egy ötfős gyerekközönség előtt Böjte Csaba.
Novák Katalint már a decemberi, a Hunnia-per hét másik terheltjének adott kegyelem miatt is sok kritika érte, hiszen az eljárás elhúzódása miatt több száz per vádlottjának kegyelmezhetett volna meg, mégis
azokat választotta, akik a leginkább politikai jellegű ügyben voltak benne, akik rasszista terrorszervezet emberei, legjobb esetben is hívei és támogatói voltak.
Révész Sándor: Novák Katalin a legsötétebb politikai ügyben gyakorolt kegyelmet
Ha a Budaházy Györgyék számára megítélt eljárási kegyelemnek bármi köze lenne ahhoz az egyébként nagyon súlyos problémához, hogy embertelenül hosszú ideig fölforgatják (akár bűnös, akár ártatlan) emberek életét a végtelenbe nyúló perekkel, akkor ahhoz a kijelölt kegyosztó olyan ügyet választott volna precedensnek, amelynek nincs politikai tartalma. Vélemény.
De mi is az a Hunnia-per, kicsoda Budaházy György, és mi miatt ítélték el sok évre? Ez egy régóta húzódó ügy, hiszen a Fővárosi Törvényszék először 2016. augusztus 30-án találta bűnösnek Budaházyt és 14 vádlott-társát – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett – a legsúlyosabb vádpontban, terrorcselekmény bűntettében. Akkor Budaházyt 13 évre ítélték.
13 évet kapott Budaházy György
A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy Györgyre – mint a támadások kitervelőjére – 20 évet kért az ügyész, azonban első fokon a bíróság 13 évre ítélte, a többi vádlott is börtönbüntetést kapott, a legenyhébb 5 év szabadságvesztés. Mindenki felmentésért vagy legalább enyhítésért fellebbezett.
A vádirat szerint Budaházy és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat „egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. Nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, és
több parlamenti képviselő ingatlana ellen is Molotov-koktélos támadásokat intéztek.
A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak. De megtámadták a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet, melegek által látogatott helyeket, egy jegyirodát, illetve Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a HírTV akkori műsorvezetőjét is „megleckéztették" – vagyis megverték.
A 2016-os ítélet után azonban az egész eljárás újrakezdődött. Méghozzá úgy, hogy az ítélet ellen az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett, ezután került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely 2018 áprilisában hatályon kívül helyezte az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezi a törvényszéket. Ebben a megismételt eljárásban ítélték aztán ismét el Budaházyt előbb 17, majd 6 évre.
