A PDSZ szerint nagy adu lesz a kormány kezében, ha az ellenzék nem megy el a státusztörvényről egyeztetni

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a hvg.hu-nak azt mondta: nem értenek egyet azzal a felvetéssel, hogy az ellenzéki pártok ne üljenek le a kormánnyal a státusztörvény tervezetéről tárgyalni. Szerinte, ha így tesznek, azzal „egy nagy adut adnak a kezükbe, hogy arra tudnak hivatkozni az EU felé is, hogy ők a nagy demokraták, akik szeretnének egyeztetni, és ezt utasították el” – fogalmazott kérdésünkre.

Mint korábban megírtuk, a Belügyminisztérium a pénteki diáktüntetés előtt nem sokkal jelentette be: Pintér Sándor miniszter jövő szerdára összehívta a parlamenti pártokat, hogy a státusztörvényként elhíresült új pedagóguséletpálya-törvény bevezetéséről egyeztessenek. Az ellenzéki pártok reakciója vegyes volt, a Jobbik és az LMP azt jelezte, ők elmennek egyeztetni, a DK csak akkor, ha arra meghívják a pedagógus- és diákszervezeteket is, amely szerintük sem fog megtörténni, a Momentum pedig „átlátszó és hazug látványegyeztetést” emlegetve reagált. A Tanítanék Mozgalom is arra buzdította Facebook-oldalán a pártokat, hogy ne menjenek el, úgy látják ugyanis, hogy bosszúból született a jogállás-tervezet, amely „nem tárgyalási alap”.

Nagy Erzsébet szerint viszont ők álegyeztetésekről csak egy egyeztetés utáni tapasztalatok alapján szoktak beszélni, nem pedig előre, ezért is kellene most részt vennie a pártoknak. Úgy véli, a pártok ott meg tudnák cáfolni a tárca azon kommunikációját, hogy a vitatott pontokat már kiszedték a törvényből, ehhez mindegyik pártnak – ahogyan az uniós intézményeknek is – elküldtek egy olyan anyagot, amelyben részletesen leírják, mi változna az új státusszal és miért tartják ezeket problémásnak. Úgy látják ugyanis, hogy az elvileg kivett részletek külső hivatkozásként maradtak valójában a tervezetben, így a saját eszközös megfigyelés a Munka törvénykönyve, a véleményszabadság korlátozása pedig az értékelési rendszer feltételein keresztül.

Arra a kérdésünkre, hogy akár az uniós intézmények kikényszeríthetik-e, hogy az egyeztetésen résztvevő pártok által elmondottakat érdemben figyelembe vegyék, Nagy igennel felel. Szerinte, ha szerdán az ellenzék elmondja a törvénnyel kapcsolatos aggályokat, az legalább jelzi: a politikai pártok körében nincs ebben konszenzus. Nagy ugyanis azt mondja, „van egy olyan érzése”, hogy nem csak formális egyeztetést szeretnének a tárcánál, hanem „meg vannak győződve, hogy vannak, akiket meg tudnak etetni azzal, amivel Rétvári Bence is házal, hogy jelentős visszalépések történtek” – fogalmaz a PDSZ országos választmányi tagja.

Az érdekvédő azt mondja, azért gondolja, hogy a kormány arra alapozhat, hogy az ellenzéki politikusok esetleg nem ismerik kellő mélységgel a tervezetet, mert hasonlót már tapasztalt.

Amikor korábban a béremelés egy részét is elvileg biztosító EFOP PLUSZ uniós támogatási program feltételeit ellenőrző monitoring bizottság ülésezett, amin részt vett az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának egyik vezetője is, akkor „egy mondat erejéig elhangzott, hogy ugyan már mit akarnak, amikor ennek a törvénynek még nincs meg az angol fordítása sem, tehát nyilván nem is annyira ismerik” – fogalmazott lapunknak. Hozzátéve: ezt követően a lányával elkészíttette az angol fordítást és ők átadták azt az uniós bizottságnak.