Hiába kozmetikázza a számokat a kormány, lesújtó adatokat közölt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a magyarországi tanárhiányról. Hétfő délelőtti, a Facebookon élőben közvetített sajtótájékoztatójukon azt közölték: a 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból.

Ha pedig a hozzáveszik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 főnél tartunk.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a pedagógushiány 2015 óta növekszik jelentősen. Kiemelte azt is, hogy az adatokhoz az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták, melyek a kormány számára is nyilvánosak. Eszerint a legnagyobb pedagógushiány szerinte Budapesten és a hátrányos helyzetű településeken van.

A pedagógusok medián átlagéletkora 54 év, a 30 év alatti pedagógusok aránya pedig öt százalék alatt van. A kutatásuk szerint a 2020/21-es tanévben az általános és középiskolákban 5015 betöltetlen állás volt. Hiányzott még a rendszerből 980 iskolapszichológus, 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus, 3620 óvodapedagógus, és 9227-en már nyugdíjasok, akiket visszafoglalkoztatnak.

Nahalka István oktatáskutató a sajtótájékoztatón arra is figyelmeztetett, hogy a pedagógushiány nem egy állandó fogalom, definíciója attól is függ, milyen tényezőket vesznek figyelembe.

A PSZ egyelőre nem tudja, hogy a státusztörvény miatt szeptember óta hányan mondhattak fel. Előzetes felmérésük szerint körülbelül ezren fognak távozni ősszel a közoktatásból, a pedagógusok jelentős része ezt már májusban megtette.

Arról, hogy milyen hatása van a státusztörvénynek a tanárok helyzetére, és nem utolsósorban a fizetésére, ebben a cikkünkben is írtunk:

Gyűlnek a negatív rekorderek: Egy tanárnak egyáltalán nem nő a bére, másnak még csökken is

Tudunk olyan igazgatóról, aki a tankerülethez fordult, miután több kollégája méltatlan ajánlatot kapott.