Csak szeptemberben 103 pedagógus hagyta ott a munkahelyét a Közép-Pesti Tankerületben, a budapesti iskolákból pedig év eleje óta összesen több mint 600 dolgozó ment el.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kikérte minden egyes tankerülettől az adatokat, hogy lássák, hol mennyi iskolai dolgozó hagyta ott a munkahelyét 2023 januárja óta. Egyedül a Külső-Pesti Tankerületi Központtól nem kaptak adatokat - derül ki az RTL Híradóból.
Rétvári Bence államtitkár korábban, október elején azt mondta, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt, ha azonban az összes felmondott iskolai dolgozót nézzük, akkor ez a szám még magasabb: idén eddig összesen 2150-en távoztak a rendszerből Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint.
A legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: szeptemberben, amikor arról nyilatkozhattak a tanárok, hogy folytatják-e a munkát a státusztörvény feltételei mellett, 103 pedagógus mondott fel, és január óta összesen 160-an álltak fel, de ebben a számban benne vannak a nem pedagógus munkakörben dolgozók is, vagyis például a pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensek.
A Belső-Pesti Tankerületben 41 pedagógus, és összesen 115 iskolai dolgozó állt fel szeptemberben.
A vidéki tankerületek közül arányaiban az Érdi Tankerületi Központban a legrosszabb a helyzet: itt szeptemberben 47 tanár, 2023-ban összesen pedig 98 iskolai dolgozó hagyta ott az iskolákat.
A budapesti oktatási intézményekből idén év eleje óta 647 dolgozó ment el, és csak szeptemberben 319 tanár mondott fel.
A Belügyminisztérium ugyanakkor az RTL Híradónak azt mondta, hogy a pedagógusok több mint 99 százaléka az új jogviszonyt választotta, és 863 új pedagógus létesített jogviszonyt az új törvény alapján.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
