Tuzson Bence igazságügyi miniszter csütörtök este közzétett rendelete igyekszik megoldani egy olyan problémát a magyar igazságszolgáltatásban, amelyre az Európai Bizottság nagyon odafigyel.

A Kúria ügyelosztási rendszeréről van szó, vagyis arról, hogy ne dőlhessen el manipulatív alapon, például a Kúria elnökének esetleges személyes beavatkozása alapján, hogy melyik ügyet melyik bíró tárgyalja a legfőbb bírói testületben, illetve hogy ennek a gyanúja se merülhessen fel.

Hétfőn Brüsszelben Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt mondta, hogy Magyarország teljesített minden uniós kérést az igazságügyi reformmal kapcsolatban, ezt azonban az Európai Bizottság az EUrologusnak kategorikusan cáfolta, ami azt jelenti, hogy a magyar kormány késlekedése miatt nem kaphat Magyarország EU-s pénzt. A miniszter aztán – saját előbbi kijelentésének ellentmondva – azt is mondta hétfőn, hogy a tárgyalásokon mindössze két nyitott kérdés maradt: a Kúria ügyelosztási rendszere és az, hogy a magyar bírók előzetes állásfoglalásért az Európai Bírósághoz fordulhassanak.

Az új rendelet a két téma közül az előbbiről szól. Azt mondja ki, hogy „a Kúria minden, hozzá elektronikus úton érkezett kezdőiratot, annak érkezési sorrendjében, a soron következő lajstromszámmal jegyzi be az ügycsoport szerinti lajstromba, azzal, hogy a lajstromozás során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot.” Továbbá a Kúria honlapján hetenként közzé kell tenni a tárgyalt ügyekben eljáró bírói tanácsot és annak névsorát, az ügyelosztást végző vezető nevét és az ügyelosztási rendtől való esetleges eltérés indokát. Ezeket a bürokratikus apróságnak látszó dolgokat azért tartják fontosnak az Európai Bizottságban, mert ez összefügg a Kúria és a kúriai bírók függetlenségével