Épphogy csak kiderült, hogy nemet mondtak az illetékes önkormányzatok a XII. kerületi Tamás Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartóváltására, egy újabb ügy borzolja a szülők kedélyeit, ezúttal a XIV. kerületben.

A hvg.hu információi szerint ezúttal a katolikus egyház jelentkezett be a Jókai Mór Általános Iskoláért, vagyis egészen pontosan az Esztergom–budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága közölte azt néhány hete, hogy átvenné át az államtól az intézmény fenntartását.

Lapunk értesüléseit az intézmény igazgatója is megerősítette. Hudu Mariann kérdésünkre hangsúlyozta, az egyházi, illetve az egyéb nem állami fenntartói körbe történő intézményátadásra irányuló eljárásnak minden olyan esetben meg kell indulnia, amelyről a jog átadását kérő fenntartó 2024. február utolsó munkanapjáig bezárólag hivatalos értesítést küldött. Ez annyit jelent, hogy

az eljárást minden esetben meg kell indítani, ha az egyház jelzi erre való szándékát.

Az, hogy miért pont ezt a zuglói általános iskolát nézte ki magának a katolikus egyház, egyelőre nem világos. A Jókaiba járó gyerekek szülei az iskolát kifejezetten jó hangulatú, közösségi intézménynek írják le, van köztük olyan is, aki a körzetes suli helyett választotta. A hitoktatás is széles körű, azok a gyerekek, akik nem erkölcstanórára szeretnének járni, választhatnak a katolikus, református, zsidó, evangélikus, unitárius, görögkatolikus és buddhista hitoktatás közül.

Az üggyel kapcsolatban levelet küldtünk a Esztergom–budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának is, akiktől azt szerettük volna megtudni, hogy mi indokolja a fenntartóváltást, és az milyen változásokat jelentene a tanulók, valamint a tanárok életében, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az egyházmegyéhez jelenleg 22 közoktatási intézmény 47 tagintézménye tartozik, köztük óvodák, általános iskolák és gimnáziumok, a többségében Budapesten. Ők vették át például tavaly az újbudai Grosics Gyula sportiskolát, amely azóta Grosics Gyula Katolikus Sport Általános Iskolaként működik. Ott a szülők 90 százaléka támogatta a fenntartóváltást az igazgató szerint, aki a Demokratának adott interjúban arról is beszélt, hogy „az iskolának karakteresnek kell lennie, nagy hangsúlyt helyezve az érzelmi nevelésre, a tanulásra és az értékközvetítésre”.

Ennek érdekében a XI. kerületi intézmény udvarán létrehozták a Nemzeti Egység parkját is két kopjafával, amely köré virágokból rakták ki „az egész Magyarország sziluettjét”.

Fórumon válaszolnak

Úgy tudjuk, néhány jókais szülő attól tart, hogy ha egyházi iskola lesz az intézményből, máshová, esetleg távolabbi intézménybe kell vinniük a gyerekeket. Arra is szeretnének választ kapni, hogy az átvétel esetén kötelező lesz-e a gyermekeknek a templomba járás, változik-e az iskola vezetése, maradhatnak-e a megszokott délutáni szakkörök, programok.

Információink szerint a változás felmenő rendszerben lép életbe, és csak azokra a gyerekekre lenne érvényes, akik ott kezdik a 2025/2026-os tanévet. A katolikus egyház csak szép lassan, néhány évtized alatt szeretné majd teljesen egyházi arculatra formálni az iskolát.

Az egyházmegye képviselői hétfő délutánra hívtak össze szülői tájékoztatót, ahol válaszolnak majd a felmerülő kérdésekre, és jelen lesz az iskola vezetősége, a tankerület és az egyház, sőt az önkormányzat képviselői is.

Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy az egyház automatikusan megkapja az iskolát, a tájékoztató után 15 nap van a szülők véleményalakítására, amit titkos szavazás követ.

Az átvételről szóló javaslatot csak akkor továbbítják az Oktatási Hivatal felé, ha azt a szülők 50 százaléka plusz 1 fő támogatja.

Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatnak nincs szándékában támogatni a kezdeményezést, annál is inkább, mert a kerület lakossága korábban nagy többséggel kinyilvánította, hogy az önkormányzatnál látnák legszívesebben a kerületi iskolák fenntartói jogait.

„Ötmilliárd forintot von el az állam a kerület költségvetéséből az oktatási intézmények fenntartási költségeire hivatkozva, de nem vagyunk elégedettek az eredménnyel. Nem hiszem, hogy a problémákra az lenne a megoldás, hogy az állam átadja az iskolát az egyháznak” – mondta a szocialista politikus, hozzátéve, hogy az önkormányzat hétfőn is jelzi majd, hogy nem támogatják a főegyházmegye terveit.

A Jókai egyébként a napokban a Fidesz zuglói kampánykészülődésében is előkerült. Borbély Ádám, a kormánypárt polgármesterjelöltje Facebook-oldalán négy napja adta hírül, hogy a kerületben minden tankerületi fenntartású körzetes intézmény, így a Jókai udvara is megújulhat – mégpedig a Bayer Construct Zrt. jóvoltából, ehhez képest a zuglói képviselő-testület nem fogadta el a cég ajánlatát.

Zuglóban egyébként nem az első ilyen próbálkozás, 2017-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusa jelezte, hogy átvenné a Kliktől a zuglói Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola fenntartását. Itt a szülők elég határozottan nyilvánították ki a véleményüket: 630-3 arányban leszavazták a fenntartóváltást. Az ortodox egyház korábban a nyolcadik kerületi Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolánál kopogtatott hiába.

Kinek tesznek rosszat?

Ilyen esetekben a fenntartóváltás kezdeményezése a szülőkben sokszor kelt lelkiismeret-furdalást, hiszen azzal mindannyian tisztában vannak, hogy az egyházi iskolákban több fizetésért kevesebbet kell dolgozniuk a tanároknak, és a szabad tankönvválasztás is megengedett. Cserébe viszont olyan világnézetű lenne az intézmény, amit nem tudnak támogatni.

Az egyházi átvételekkel éppen az a legnagyobb probléma, hogy csak látszatmegoldás, hiszen valójában az állam feladata a megfelelő színvonalú, ráadásul semleges világnézetű iskolák fenntartása. Mivel erre láthatóan sok településen nem képes, a szülőknek kell kompromisszumot kötniük.

A köznevelési törvény egyébként kimondja, hogy az iskolarendszernek mindenki számára biztosítania kell a vallásilag és világnézetileg semleges oktatást, méltányos feltételek között és „aránytalan teher nélkül”.

Ahogy arra a TASZ emlékeztet, az aránytalan teher ebben az esetben azt jelenti, hogy az iskolába járás nehezebb vagy drágább a családnak, például a szülőknek nap mint nap saját költségükön másik településre kell járatni a gyereküket, hogy világnézetileg semleges iskolába járhasson.

Ezért amikor az állam átad egy általános iskolát egy egyháznak, mindig kijelöl egy másik iskolát, amelynek kötelező felvennie az egyházi oktatás helyett a világit választó tanulókat. Ez általában közel van a régihez, viszont nem feltétlenül ugyanazon a településen. Utóbbi esetben az államnak kell biztosítania az utaztatást, például iskolabusszal.

A törvény arról viszont már nem ír, lelkileg milyen megterhelést jelenthet egy általános iskolásnak, ha kiszakítják a megszokott környezetéből és elválasztják a barátaitól, csak azért, mert az egyház átvette az iskoláját. (Abban az esetben egyébként, ha egy állam középiskolát ad át, már nincs kötelező felvételt biztosító iskola.)

Sokan általában az extra nehézségek és több utazás ellenére is másik iskolát választanak, méghozzá azért, mert nem bíznak abban az ígéretben, hogy a gyerekekre nem vonatkoznak majd az egyházi szabályok.

Ha a köznevelési törvényből indulunk ki, erre meg is lehet az okuk, hiszen az kimondja, hogy az egyházi iskolák „vallásilag és világnézetileg elkötelezettek lehetnek”. Ennek legfontosabb elemei, hogy az iskola

• a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja, hogy a tanuló elfogadja-e az adott vallást;
• a pedagógiai programjába beépítheti a vallási elkötelezettségének megfelelő ismereteket;
• helyi tantervébe hitoktatást építhet be;
• szabályzataiban (SZMSZ, házirend) a vallási tanításokkal összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, hitéleti tevékenységeket írhat elő (például misére járás);
• az etika tantárgyat kiválthatja hittannal, így adott esetben csak hittant választhat a szülő.