Befogadta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) panaszát, amelyet 2022 szeptemberében nyújtottak be – írta a Magyar Helsinki Bizottság, amely a Társaság a Szabadságjogokérttal közösen képviseli az érdekképviseleteket.

A bíróság most küldte meg a szakszervezetek beadványát a magyar kormánynak észrevételezésre. Következő lépésként az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk a jogkorlátozást, amire a panaszosok reagálhatnak, ezek után dönt majd a bíróság.

A tanárok amiatt nyújtottak be panaszt, mert a kormány szerintük rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha ők sztrájkolnának. „Ezzel a kormány maga hajszolta bele polgári engedetlenségi akciókba a pedagógusokat. Az iskolai tiltakozásokat aztán fenyegetéssel és aránytalan megtorlásokkal, így azonnali felmentésekkel sikerült letörnie.”

Az ügy előzménye, hogy a tanárok 2021 óta jobb munkakörülményeket, magasabb béreket és az oktatási rendszer problémáinak hatékonyabb kezelését követelték, a kormány azonban halogatta a sztrájkjogról szóló egyeztetéseket, majd 2022 februárjában a koronavírus-járványra hivatkozva rendeletben határozta meg a szabályokat, kihagyva ezzel a bíróságokat a folyamatból.

„Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál, és nyomásgyakorlásra nem alkalmas” – írja a Helsinki Bizottság arról, hogy a pedagógusoknak a szabályok szerint a sztrájk ideje alatt is biztosítaniuk kell a gyerekfelügyeletet és bizonyos órákat mindenképp meg kell tartaniuk.

A jogvédők emlékeztetnek arra, hogy a sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd az egyesülési jog egyik részjogosítványaként, az állam így nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogot. „A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé” – írták és hozzátették: az az alapjog, amit nem lehet gyakorolni, csak írott malaszt..

Ezt követően a szakszervezetek a hazai bíróságokon támadták az intézkedést, végül az Alkotmánybíróság 2022 decemberében mondta ki, nem alkotmánysértő a sztrájkjog korlátozása.