Népszava: Magyarország megint vétózni fog a Norvég Alap pénzei miatt
A lap szerint a háttérben a Norvég Alappal kapcsolatos viták vannak.
Még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások a 2021 óta felfüggesztett Norvég Alap újraindításáról: nemrég tárgyalás zajlott Brüsszelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével – írta meg a Szabad Európa.
A megbeszélés apropója a magyar uniós elnökség volt, a Norvég Alap három tagállama (Norvégia, Liechtenstein, Izland) és az Európai Bizottság képviselői voltak jelen, és megállapodtak arról, hogy az Alap ismét megkezdi a működését.
A három tagállam nem része az Európai Uniónak, és azért fizetnek, hogy szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz, és az uniós büdzséhez hasonlóan hétéves ciklusokra tervezik a költségvetést. A magyar kormány még 2014-ben akarta az ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil szervezeteknek járó forrásainak az elosztását. Norvégia ezért konkrétan felfüggesztette a két alapból a Magyarországnak járó összes támogatást, viszont a tárgyalásokon sem sikerült megállapodniuk a feleknek, így a kormány inkább veszni hagyta mind a 77 milliárd forintot.
A legfrissebb egyeztetés elősegítette, hogy új megállapodás szülessen: ez az első lépése annak, hogy az érintett tizenöt tagállam kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen a Norvég Alap országaival. A Szabad Európa információi szerint ezek a tárgyalások részben elindultak, például Lengyelországgal már javában zajlanak és várhatóan tavaszra be is fejeződnek, ennek eredményeképp a lengyelek nagyjából 740 millió euróhoz juthatnak hozzá – ugyanennyit kaptak az első hétéves ciklus alatt is.
Az uniós pénzekért elengedi az „LMBTQ-mentességet” egy lengyel kisváros
A városvezetés nem is csinált titkot abból, hogy az EU-s források miatt engedték el a homofóbiát.
Az első formális tárgyalások előkészítése már zajlik Magyarországgal is, az első forduló akár már év végéig megtörténhet, norvég részről arra számítanak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést – derítette ki a lap.
„Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket” – mondta a Szabad Európának egy norvég forrás.
Móra Veronika: A lejáratások a nagy civil szervezeteket célozzák, de a kicsik fáradnak bele
Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.
