Tizennégy év után zárult le az eljárás első fokon az úgynevezett dubajozós kerítési ügy utolsó vádlottjával, K. Zoltánnal szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon született ítélet szerint a férfi bűnös kerítés bűntettében, amiért a bíró két év szabadságvesztésre ítélte, amit három évre felfüggesztettek, valamint 200 ezer forintos pénzbírsággal sújtották – írja az Index. A döntés ellen az ügyészség és a vádlott is fellebbezett, az ügy várhatóan a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

A vádbeszéd szerint K. Zoltán feladata repülőjegyek vásárlása és a lányok irányítása volt, nekik a beígért sima hoszteszfeladatokat csak egyszer volt alkalmuk ellátni. Extra pénzt kaptak azért, ha röplabdáztak, napoztak vagy bulikon jelentek meg. Az ügyész kiemelte, hogy a fiatal nők kiszolgáltatott helyzetben voltak, viszont könnyű pénzként tekintettek a munkára.

Az ügyész emellett kiemelte, hogy a kerítési ügyben a feladatuk az volt, hogy bizonyítsák K. Zoltánról azt, kiközvetített egy nőt szexuális szolgáltatást igénylő férfi számára. Azt, hogy valóban történt-e szexuális aktus, nem kellett bizonyítaniuk. Az ügyész hozzátette, a vádlottak mindent megtettek azért, hogy az illegális tevékenységükre ne derüljön fény, egyetlen telefonbeszélgetés során szólták csak el magukat. Nehezítette a bizonyítást, hogy számos nő végül szexuális szolgáltatás nélkül fejezett be egy-egy munkát, illetve nem lehettek ott a hajókon, szállodákon, a bűncselekményt nem tudták tetten érni, ezért csak a telefonbeszélgetésekből tudtak arra következtetni.

A vád képviselője arról is beszélt, hogy véleményük szerint számos tanú hamisan vallott, mivel nem nézett szembe a prostitúciós tevékenységével, illetve súlyos emlékezetkiesésben szenved. Indoklásában ez utóbbit a bíró is kiemelte mondván, számtalan celeb és ismert személyiség is megjelent a bíróságon, aki érthető módon szégyellte korábbi tevékenységét, így mostanra már törölte azokat memóriájából, nem akart róla a nyilvánosság előtt beszélni.

K. Zoltán védője pedig azzal érvelt, hogy számtalan vádmódosítás volt, amely arra utal, hogy a vád nem nyugszik biztos alapokon. Elmondása szerint a lányok valóban hosztesz munkát végeztek, ha valamelyikük mégis lefeküdt az egyik herceggel, akkor az azért történt, mert megtetszett neki a férfi, és szerelmes lett belé, mindezt a tanú vallomására alapozta, aki korábban erről beszélt.

A tizennégy éve zajló pernek már az indulása is nehézkes volt, a tárgyalás csupán két évvel a vádirat megszületése után kezdődött el.

Nyitóképünk illusztráció, fotó: Fülöp Máté