A szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni – olvasható a Népszava birtokába jutott, kormányközeli Századvég Kutatóközpont elemzésében. A dokumentumban többek között az szerepel, hogy egyre több az olyan tanár az iskolákban, akik nem megfelelő képesítéssel tartanak szaktárgyakat, vagyis úgy tanítanak például matematikát, fizikát vagy kémiát, hogy pedagógiai képesítésük ugyan van, de az adott tantárgyból nem szereztek végzettséget.
Mindez kényszerhelyzet, azért van szükség ezeknek a tanároknak a munkájára, mert az adott iskolában, ha ők nem tanítanának, akkor nem lenne senki, aki megtartsa ezeket az órákat, mivel ekkora a tanárhiány.
„2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő” – áll az elemzésben, amelyben azt is elismerték, hogy bár Magyarországon kedvező az egy tanárra jutó diákszám aránya, ám e mögött is a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma állhat.
A dokumentumban ugyan nem szerepelnek pontos számok, de az elemzés a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont által tavaly publikált adatait használja fel. Eszerint 2022-ben már a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott egyetlen képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban nem foglalkoztattak egyetlen képesített matektanárt vagy kémiatanárt sem. A gimnáziumoknál is hasonló tendenciát lehetett megfigyelni: a matematika esetében 2-ről 5 százalékra, a természettudományoknál 1,6-ról 4,5 százalékra, az idegen nyelvi tantárgyak esetében pedig 1,4-ről 4 százalékra emelkedett a megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya.
