Objektív kritériumok alapján dönt az Európai Bizottság arról, hogy hozzájuthat-e a befagyasztott uniós pénzek egy részéhez Magyarország – közölte a Népszava kérdésére Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője. Ezzel cáfolta, hogy a legújabb, Oroszország elleni szankciós csomag átengedésének az az „ára”, hogy az Európai Bizottság föloldja az uniós támogatások egy részét.
Korábban a Financial Times írt arról, hogy 550 millió eurót megkaphat Magyarország, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem vétózza meg a tizenkilencedik, Oroszország elleni szankciós csomagot.
Az Európai Bizottság szankciós tervei között szerepel egyebek között az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importjának a tilalma.
A Népszava cikke szerint Magyarország nagyságrendileg 19 milliárd euró támogatást nem hívhat le az uniós pénzekből, ezek különböző csoportokba esnek, de mindegyik kifizetéshez konkrét lépéseket vár el az Európai Bizottság. A magyar kormány ugyanakkor márciusban kérvényt nyújtott be 605 millió euró átcsoportosításáról, így ehhez az összeghez akár az alapjogi elvárások teljesítése nélkül is hozzájutna, új célokra átterelve azt. (Az uniós szabályrendszer lehetőséget ad az úgynevezett félidős átszervezés keretében a kohéziós pénzek átcsoportosítására.)
A kérdés tehát az, hogy megkaphat-e a magyar kormány több száz millió eurót a zárolt pénzekből, amihez elvileg csak az Európai Bizottság által követelt reformok után juthatnánk hozzá. A kért törvénymódosítások tervben sincsenek, de a lap információi szerint a napokban döntés születhet a kiskaput kihasználó kérvényről.
