Egy alapítvány perel elutasított kérése miatt, az ezt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz, de indítványát elutasították, így közoktatást is felügyelő belügyminiszter a jövőben is szabadon dönthet az iskolaalapításról. A Szegedi Törvényszék Ágoston Eszter vezette tanácsa azt kifogásolta, hogy a köznevelési törvény szerint egy új magániskolát akkor vehetnek nyilvántartásba, „ha a köznevelésért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez”. A kormányhivatal ennek alapján dönt, vagyis, ha a miniszter nemet mond, a hivatal köteles elutasító döntést hozni.
A bíróság szerint a sokszor módosított törvényből nem világos, hogyan értendő a szükségesség: mihez méri ezt a miniszter? Milyen adatokat vesz figyelembe? A bíróság szerint ez önkényességre ad alkalmat, ezért az Alaptörvénybe ütközik.
Hiánypótló vagy a meglévőknél jobb színvonalú intézmény létrehozását is lehetetlenné tehetik, ami ellentétes lehet az adott gyerekek érdekeivel.
Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa elutasította a bírói kezdeményezést.
A határozat szerint érthető a „szükséges” szó, hiszen ott van utána, hogy mihez képest: „a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez” kell szükségesnek lennie a kívánt új iskolának. Ebből „egyedi ügyekben a jogalkalmazás során szükséges jogértelmezéssel beazonosítható, konkretizálható, így az is megállapítható, hogy a miniszteri szakvélemény a szükségesség kérdésére egyértelmű és okszerű választ adott-e”.
Közigazgatási per formájában van lehetőség felülbírálatra is. Ha a miniszter megfelelően indokolja a döntését, akkor az Alkotmánybíróság szerint, ellentétben a bíróság véleményével, elutasítása „nem a tanulás és a tanítás szabadsága korlátozásának vagy akadályának, hanem éppen ezek objektív intézményvédelmi oldalának (vagyis a tényleges érvényre juttatásukkal kapcsolatos állami kötelezettség teljesítésének) minősül”, vagy például azt jelzi, hogy „az adott illetékességi területen és annak környékén több intézmény áll rendelkezésre a szükségesnél”.
A szülői és gyermekjogokra hivatkozva „sem lehet egyedi ügyekben valamely nem állami szerv által alapítandó intézmény létrehozását kikényszeríteni; hiszen egy nem optimális kihasználtsággal működő köznevelési intézmény az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezné, a meglévő köznevelési intézmények oktatási-nevelési tevékenységének színvonalát befolyásolná, és vonna el tőlük humán erőforrást, illetve tanulói létszámot”.
Mindennek alapján az Alkotmánybíróság szerint nem sérül az Alaptörvény, ha a miniszter – itt és most Pintér Sándor belügyminiszter – mondhatja meg, szükséges-e egy új, például alapítványi iskola.
Nyitókép: Veres Viktor
