Török Gábor politikai elemző szerint két kérdés merül fel azután, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hétfő este Nyíregyházán arról beszélt: ha kétharmados győzelmet arat a választáson a Tisza, akkor többek között leváltja a köztársasági elnököt, a bírósági vezetőket, a legfőbb ügyészt, a számvevőszék elnökét és az alkotmánybíróság tagjait is.
Amint arra az elemző emlékeztet, Magyarországon volt már példa arra, hogy egy hivatalban lévő, az előző kormányzati ciklusban megválasztott közjogi intézmény élén álló vezető mandátuma lejárta előtt távozott: Bod Péter Ákos – aki a minap a Közös költség EXTRA műsorunk vendége volt – az MNB elnöki tisztségéről mondott le 1994-ben, Györgyi Kálmán pedig a legfőbb ügyészi tisztségéről 2000-ben. Török szerint egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy „meggyőzzön” valakit a távozásról, de felteszi a kérdést: mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani?
„Alapvetően ilyenkor ki kell várni a mandátumuk lejártát, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető” – világít rá Török, aki egy fideszes példát hoz. „Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg a posztjára, 2011 végén arra hivatkozva távolítottak el hivatalából, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban. Kifejezetten csúnya megoldás volt, Baka András meg is nyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt – de a politikai szándék teljesült” – emlékszik vissza Török, aki a lehetséges módszereket is sorra veszi:
- Magyar Péter az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással, és a Baka-modellt alkalmazza; vagy
- egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt („fülkeforradalom”...), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát.
Török Gábor szerint ezen lehetőségek bármelyike teljesen alkotmányellenes lenne, de „ennek kimondására már nem lenne lehetősége az alkotmánybíróságnak, egyrészt, mert őket is érintené a döntés, másrészt, mert az új Alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák” – teszi hozzá.
A politikai elemző úgy látja, komoly alkotmányos válságot idézne elő, ha megvalósulna ez a terv.
Török arról is elmélkedik, miért beszél most erről Magyar Péter, és miért vesz elő egy olyan témát, amely egyrészt nem illeszkedik szorosan a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, másrészt pedig talán még a saját táborát is, különösen annak a jogállami normákra vagy legalább a kiszámíthatóságra érzékeny részét, megoszthatja, elbizonytalaníthatja.
Mint írja, ez elsőre felesleges erőfitogtatásnak látszik, hiszen jelen helyzetben Magyarnak az lehet a fontos, hogy csak a kormány kudarcairól és az új kormányzás reményéről beszéljen, magát nyugodt erőként pozicionálva.
Egy vitatott legalitású tisztogatásról szóló vita ebben a helyzetben miért lenne érdeke?
– teszi fel a kérdést a politológus, aki több lehetséges magyarázatot is megemlít, így például a napirendformálást, a saját tábor mobilizálását, az elitellenes narratíva erősítését vagy a „rendszerváltás” keretezését, de szerinte igazán csak egy olyan akad, amely megéri az árát: a győzelem tudatának erősítése.
Ha a Fidesz ráharap erre a témára, és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás, és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza. Ez valóban érdeke lenne Magyar Péternek, így talán ez lehet a leghihetőbb racionális magyarázata a tegnap esti bejelentéseknek
– fejti ki Török Gábor, aki kíváncsian várja, mire következtet mindebből a Fidesz.
