„A leendő kormánynak azt üzenjük, bármilyen formában is leszünk a következő években (már amennyiben a Tisza-kormány megér egyetlen évet is), nem lesz egyetlen nyugodt másodpercük sem. A sarkukban leszünk, és megfizetnek mindenért” - írja hétfő reggeli véleménycikkében a Magyar Nemzet főszerkesztője, Néző László.
A cikket azzal indítja, hogy nyert a Tisza Párt, ráadásul „nem kicsit”, és érezték már napközben, hogy „ez a választás más, mint a korábbiak: soha nem látott tömegek adták le szavazataikat”. Csakhogy az „első eredmények megjelenéséig” még reménykedhettek abban, hogy ez az „az elképesztő emberáradat a Fidesz mozgósításának az eredménye”.
Bár illik gratulálni a győztesnek, a lap véleménycikkében azt fejtegeti, hogy elképzelni nem tudják, hogy
mi járt, jár ennek a több millió embernek a fejében, mit remélnek, milyen országot, milyen kormányzást akarnak a mostani helyébe. Tényleg csak ennyi lenne, hogy mindegy, csak ne Orbán, csak ne a Fidesz? Milyen országot, milyen nemzetet lehet majd erre építeni? Az agresszióra, a félelemkeltésre, a gyűlöletre milyen jövő épülhet? Milyen jövőt képzelnek el ezek a milliók önmaguknak, a gyerekeiknek, a szüleiknek? Mert a Tisza nem mondta el, mit akar kezdeni a választópolgárok felhatalmazásával”
– írják, annak ellenére, hogy pont a kormányra került pártnak volt egy több száz oldalas, részletes programja a Fidesszel ellentétben.
Orbán Viktor bűne, hogy olyan rendszert épített a hatalomvesztéstől rettegve, amit megdönteni is csak a fékek és ellensúlyok kiiktatásával lehet. Most Magyar Péteren a sor, hogy mindannyiunkra rácáfoljon és visszaépítse a demokráciát, amikor a számok alapján nem szorulna erre.
A Magyar Nemzet így „Másnap” címmel továbbra is kitartóan ukránozik és háborúval riogat az új korszakot nyitó írásban és azon aggódik, hogy „elvész-e, elvesznek-e mindent, amit az Orbán-kormányok az elmúlt 16 évben adtak a magyar társadalomnak”. „Attól félek, a következő négy évben nemhogy kolbászból nem lesz a kerítés, de kerítés sem lesz” – írja Néző.
A Fidesz által elért eredményt „tiszteletet parancsoló”-nak, sőt „csodának” nevezik. Hiszen szerintük
„ekkora ellenszélben, a különböző titkosszolgálati akciók kereszttüzében, az ukrán zsarolások és brüsszeli fenyegetések árnyékában”, meg „16 évvel a hátunk mögött, ami természetszerűleg magával hozott sok mindent, amit jobb lett volna elkerülni”, de hát „a nagy folyóknak az a természetük, hogy sok hordalékot is magukkal cipelnek”.
A hordalékos fordulat talán az egyetlen gondolat az évek óta NER-lapként működő Magyar Nemzet cikkében, amely nyomokban emlékeztet konzekvenciák levonására.
De a főszerkesztő szerint egyetlen dolguk az, hogy átgondolják, hogyan tovább, mert bár a Fidesz vesztett, de „mindaz, amit képvisel, mindaz, amiben még mindig milliók hisznek – Isten, haza, család – soha nem veszíthet”.
Ezek az eszmék szerintük még akkor is itt lesznek, „amikor a Tisza Párt már régen a múlttá enyészik”.
Ki kell találnunk, hogyan őrizzük meg ezeket, hogyan őrizzük meg az intézményeinket, az embereinket. Hogy miként tartsuk a lelket azokban, akik ettől a választási eredménytől elkeseredtek, elcsüggedtek. (…) Mi maradunk, ahogyan mindig is maradtunk, kormánypártiként vagy ellenzékiként, de itt leszünk egymásnak
- ígéri.
A politológus szerint hatékonyabb volna, ha a lap olyan dolgokról írna, amelyeket nem lehet egy gyors ellenőrzéssel azonnal megcáfolni.
A választás másnapjának eseményeit itt követheti élőben.