Az év elején a nála élő gyermekek bántalmazásáért ítélt egy bíróság egy nevelőszülőt, akit 2022-ben még név szerint kiemeltek egy olyan eseményről szóló tudósításban, amelyen a nevelőszülőnél vagy lakásotthonban élő gyerekeket díjazzák. Az ítélet szerint a nő 2017 és 2023 között kézzel, seprűnyéllel, fakanállal ütötte, és trágár szavakkal szidalmazta a gondjára bízott gyerekeket, mégis gond nélkül átment a kötelező rendszeres felülvizsgálatokon, írja a Direkt36 kiemelve, ugyan a rendszer több ponton szigorodott, de vannak problémák, amik fennmaradtak, például, hogy kevés a férőhely és óriási a hiány nevelőszülőkből.
Ombudsmani vizsgálatok már évekkel ezelőtt beszámoltak a nevelőszülői hálózatokban történt visszaélésekről, de maguk a nevelőszülők is hangot adnak munkafeltételeikkel kapcsolatos elégedetlenségüknek.
A KSH legutóbbi, 2025-ös adatai szerint 5390 nevelőszülő dolgozik az országban, és a szakemberek szerint legalább kétezerrel kevesebb, mint amennyire szükség lenne. Hozzátették, mivel az állam nagyrészt kivonult erről a területről, a gyermekvédelmi intézményeknél, amelyekhez a nevelőszülői hálózatok tartoznak, általában az egyház vette át a helyüket, és az összképet nézve a hálózatok sok mindenben különböznek egymástól, például, hogy milyen anyagi juttatásokat vagy szolgáltatásokat nyújtanak a nevelőszülőknek, vagy hogy milyen mélységben foglalkoznak a gyermekbántalmazási ügyeikkel.
A nevelőszülők alkalmasságát 2024 óta pedig már kétévente felül kell vizsgálni, és Direkt36 szerint rendkívül ritka esetnek számít, ha valaki megbukik egy ilyen ellenőrzésen. A kérdéseikre válaszoló intézmények közel háromezer nevelőszülőnél folytattak le rendszeres alkalmassági felülvizsgálatot a 2025-ös évben, de 10 olyan nevelőszülőről tudnak, akik fennakadtak ezen a típusú ellenőrzésen.
Ennél valószínűleg több problémás eset van: az a nyíregyházi nevelőszülő is átment a szűrőn, akinek horrorisztikus története a hírekbe is bekerült: egy kétéves kisfiú evés közben megfulladt, ám ezt csak napokkal később jelezték.
Nem tett vallomást az a 34 éves nevelőanya, akit felelősnek tart a rendőrség a szerdán megfulladt kisfiú haláláért, de az elmúlt napok hírei nyomán kirajzolódik, mi történhetett Nyíregyházán.
A szokásos felülvizsgálatok mellett indokolt esetben bármikor rendkívüli vizsgálatot is lehet végezni a nevelőszülőknél – 2025-ben a nevelőszülőknek körülbelül 5 százalékánál folytattak le ilyet, és az összesen 204 vizsgálatból, amelyről információval rendelkeznek, 7 olyan esetről tudnak, amikor végül alkalmatlanságot állapítottak meg. Hozzátették, ha a problémák észleléséről, időbeni jelzésről, beavatkozásról van szó, az egyik kulcsszereplő a nevelőszülői tanácsadó lehetne, de a megkérdezett gyermekvédelmi szakemberek szkeptikusak a szerepükkel kapcsolatban, többen úgy gondolják, hogy az intézmény által fizetett tanácsadónak nem áll érdekében, hogy negatív véleményt fogalmazzon meg a nevelőszülőkről.
Megjegyezték, a nevelőszülői tanácsadókon kívül a hálózatoktól független gyermekvédelmi gyámok is rendszeresen látogatják a családokat, pontosabban a gondjaikra bízott gyerekeket, de rendkívül túlterheltek, sokszor jóval több gyerek tartozik hozzájuk, mint amennyit a törvény megengedne, emiatt nem mindig tudnak az előírt gyakorisággal látogatóba menni.
A nevelőszülőket a Belügyminisztérium alá tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálatnál dolgozó gyermekjogi képviselők is ellenőrizhetik, de az egész országban összesen csak 16 gyermekjogi képviselő dolgozik. Emellett időnként kormányhivatalok munkatársai is megjelenhetnek nevelőszülőknél, ezek a szervek ellenőrzik ugyanis elsősorban a nevelőszülői hálózatokat, de minden egyes nevelőszülő rendszeres ellenőrzésére nyilván nincs kapacitás.
Felmerült a pszichológiai szűrések kérdése is. Az adatigényléssel megkapott információk szerint a már aktív nevelőszülők pszichológiai vizsgálata nagyon ritkán adott „alkalmatlan” eredményt, 2024-ben 113-ból 1, 2025-ben 3908-ból 10 aktív nevelőszülő akadt fenn ezen a szűrőn. A még csak jelentkezők sokkal nagyobb arányban bizonyultak a Belügyminisztérium vizsgálatán pszichológiailag alkalmatlannak: 2024-ben 73-ból 28, 2025-ben 812-ből 145 emberről van szó. Hozzátették, nem mindig egyértelmű azonban az sem, hogy mikor lehet alkalmatlanná nyilvánítani egy nevelőszülőt.
Ami a jelentkezőket illeti, feltétel a 24. év betöltése és a büntetlen előélet, illetve egy sor súlyos bűncselekményre nézve folyamatban sem lehet büntetőeljárás a jelentkező ellen. Emellett a jelentkezőkről környezettanulmány készül, van pszichológiai alkalmassági vizsgálat, és 2024 nyara óta végeznek a nevelőszülőknél úgynevezett kifogástalan életvitel ellenőrzést is, illetve egy képzést is kötelező teljesíteniük.
A Direkt36 az intézményekhez intézett válaszokra hivatkozva azt írja, hogy 2025-ben a jelentkezők több mint 2400-an voltak, de csak 298-an bizonyultak alkalmasnak közülük.
Az országon belüli területi egyenlőtlenségek nagyok: Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében például különösen kevés a nevelőszülő, míg a keleti országrészben olyan falu is akad, ahol a helyi iskolában a nevelőszülőknél élő gyerekek aránya 40 százalék.
Ami az új kormányt illeti, Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját kérték fel gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak. Korábban a Tisza-kormány gyermekvédelemmel kapcsolatos terveiről Magyar Péter azt mondta, 20 évre visszamenőleg vizsgálatot rendelnének el a gyermekvédelmi rendszerben történt visszaélésekről, a pártja programjában a gyermekvédelmi rendszer azonnali megerősítését vállalják, beleértve az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését.
Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi szakember arról számolt be, hogy eddig hiába fordultak az illetékes állami szervekhez, nem kapták meg az éves jelentéseikhez szükséges adatokat. Ehhez képest most egészen gyorsan megváltozott a helyzet.
(Kiemelt kép: HVG/Fazekas István)