Pár órával azután, hogy a Tisza párt benyújtotta törvényjavaslatát a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága részletesen megvitatta az Alaptörvény 16. módosításáról szóló törvényjavaslatot, ami ezt lehetővé tenné. De nem csak ezt, hanem a miniszterelnöki ciklus nyolc évben történő maximalizását és annak lehetőségét is, hogy megszüntessék a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (rövidebb nevükön kekvákat).
https://hvg.hu/itthon/20260603_szuverenitasvedelmi-hivatal-megszuntetes-torvenyjavaslat-mellethei-barna-marton-orszaggyules
A szerdai bizottsági ülés napirendjén szerepelt az országgyűlési vizsgálóbizottságok működésére vonatkozó szabályok módosítása mellett az úgynevezett devizahiteles ügyekkel kapcsolatos végrehajtási eljárások felfüggesztéséről szóló javaslat is.
Először vett részt az ülésen a kormány nevében az igazságügyi minisztérium politikai államtitkára, Bódis Péter, valamint ezúttal már tagként, azon belül is alelnökként érkezett Melléthei-Barna Márton.
https://hvg.hu/itthon/20260526_mellethei-barna-marton-nem-visszameno-jogalkotas-miniszterelnok-ciklus-maximum
Az Alaptörvény 16. módosítása már korábban vitát váltott ki, a Fidesz személyre szabott jogalkotással vádolja a Tisza pártot, és Orbán Viktor elleni bosszúnak tartja a javaslatot. Tuzson Bence azt hangsúlyozta, a Tisza javaslata az alkotmányellenes alaptörvény-módosítás tipikus esete.
Az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton ezért most is kiemelte, nem ért egyet a kritikákkal, főleg nem azzal, hogy visszamenőleges hatályú lenne a jogalkotásuk.
„Ez nem más, mint a hatalom önkorlátozása. Látva a közvélemény-kutatásokat, nem gondolom, hogy Orbán Viktorról szól, sokkal valószínűbb, hogy a jelenlegi miniszterelnököt korlátozza majd” – mondta.
A kérdésnél Tuzson Bence, a bizottság fideszes alelnöke és Melléthei-Barna Márton között kisebb személyeskedésre is sor került, amikor a volt igazságügyi miniszter megemlítette, nem egy jogi egyetemre jártak, így mást gondolnak a jogelméletről. „Nálunk az ELTE-n azt tanították, hogy létezik alkotmányellenes alaptörvény-módosítás, ha demokratikus elveket sért” – szúrt oda a Pázmány jogi karán végzett Mellétheinek.
Később Szűcs Gábor, a Fidesz képviselője azt vetette a Tisza szemére, hogy ha megszavazzák a javaslatot, meg sem adják a választóknak a jogot, hogy arra szavazzanak, akire szeretnének. „El tudom képzelni, hogy ugyanazt szeretnék megválasztani, aki eddig volt a kormányfő” – mondta. Melléthei-Barna Márton ez utóbbi megjegyzéssel nem is vitatkozott. „Mi arra kaptunk felhatalmazást, hogy ilyen korlátot vezessünk be” – szögezte le a Tisza képviselője, amire Szűcs azzal replikázott, hogy ez is azt bizonyítja, hogy a Tisza korlátozni akarja a szavazókat.
A Mi Hazánk képviselője, Apáti István pedig arra figyelmeztetett, reméli, nyolc év múlva nem az történik, hogy politikai érdekből a Tisza eltörli ezt a szabályt.
„Szeretném megnyugtatni, nincs ilyen tervünk, és nem is lesz” – válaszolta Melléthei-Barna.
Apáti ehhez gyorsan még annyit tett hozzá: én még olyan rókát nem láttam, ami önkorlátozta magát, amikor beszabadult a baromfiudvarba. „Tisztességes emberekről van szó, nem rókákról” – szólt vissza a bizottság alelnöke, majd ezt megismételte a testület elnöke is. Később Apáti István hozzátette, hogy nem akart személyeskedni.
A bizottság egyhangúlag támogatta Magyar Péter módosító javaslatát, mely egyértelműsítette, hogy keresztény kultúrára vonatkozó részt nem akarják törölni az Alaptörvényből.
A javaslathoz érkezett még egy módosító, Gulyás Gergelytől, a Fidesz frakcióvezetőjétől és Hankó Balázstól. Ez azt pontosította volna, hogy mi is az a nemzeti vagyon, és mi lesz azokkal a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, melyeknek az alapítója nem a magyar állam volt, és magánvagyon is volt benne. Bár a Tisza jelzése szerint nyitottak az erről szóló vitára, a módosító jelenlegi szövegét nem támogatták.
A kérdéshez egyébként – mint az ülésen kiderült – a Mol és az MCC is javaslatokat tett, de hogy miket, az nem derült ki. Legfőképpen azért, mert a képviselőknek idejük sem volt elolvasni az anyagot.
A devizahiteles ügyekről szóló javaslatról nem alakult ki nagyobb vita, de az országgyűlési vizsgálóbizottságok működésére vonatkozó szabályok módosításáról már igen. Tuzson Bence felvetésére Melléthei-Barna Márton ismét kiemelte, a vizsgálóbizottságok funkciója nem változik majd, hanem végre komolyan veszik majd őket, a Fidesz-kormánynak pedig 16 éve volt arra, hogy ezt elérje.
Apáti István, a Mi Hazánk képviselője egyetértett a módosítóval, sőt hozzátette, hogy ő még ennél sokkal súlyosabb szankciókat is el tudna képzelni. Hogy mi a szigorúbb a milliós büntetésnél, vagy a börtönnél, ha valaki akadályozza a bizottság munkáját, az nem derült ki. Magyar Péter egyébként hétfőn egy parlamenti felszólalásában jelentette be, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és egyben frakcióvezetője lehet majd a végrehajtók visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság vezetője.
A Fidesz és a KDNP a javaslathoz 13 technikai jellegű módosítót is benyújtott, de ezeket a bizottság nem támogatta. Köztük azt sem, hogy az esetlegesen befolyt bírságot közhasznú célokra ajánlják fel. Azt viszont Melléthei-Barna Márton elárulta, hogy a Tiszának is lesz még egy nagy, egységes módosító javaslata, mely tisztázza majd, hogy az országgyűlési képviselők milyen jogállás szerint jelennek meg a bizottság előtt, és egy esetleges büntetőeljárás során védi-e őket majd a mentelmi joguk.
Nyitókép Melléthei-Barna Márton az igazságügyi bizottság egy korábbi ülésén Fotó: HVG / Cabrera Martin
