A veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület június második Facebook-oldalán arról számolt be, hogy május 30-án a város melletti Álomhegyi-tározóban halpusztulást tapasztaltak, amit az illetékes a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesültet Gödöllői Helyi Csoportja az illetékes hatóságok felé is jelzett.
Hozzátették, ők, valamint az önkormányzat pedig habzásról számolt be a szennyvíztisztítót üzemeltető Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek (DMRV). illetve a hatóságoknak, az Álomhegyi-tározó fogadja ugyanis a tisztított szennyvizet.
„Szó sincs arról, hogy az időjárás változás okozta volna a halpusztulást, ui. a többi veresi tavon nem észleltek elhullást. Az ezüstkárásznál igénytelenebb halfaj pedig nem nagyon van a hazai halfaunában – ergo ha elpusztulnak, az igen nagy bajt jelent. Nagy valószínűséggel szennyezés következtében fellépő oxigénhiány volt a kiváltó ok” – írtak arról, mi lehet a magyarázat, bár hivatalosan még nem lett megerősítve, mi lehetett ilyen hatással az élővilágra.
A halpusztulásról az Élni Veresegyházon Egyesület Facebook-csoportba a hétvégén is került fel kép.
Az egyesület állítása szerint a szennyvíztisztítóból kibocsátott víz már két éve habzik, aminek véleményük szerint több oka lehet, az egyik az, hogy rossz hatásfokú szűrőmembránokat használnak, és megosztották a levelet, amit még a DMRV válaszolt 2026 februárjában a városvezetés megkeresésére az Ivacsi- és a Kocka-tó habzása kapcsán, valamint kiegészítésként hozzátették, nagy valószínűséggel nem mérgező vegyület okozhatta a pusztulást, hanem szerves anyag terhelés, mely oxigénhiányt okoz.
A DMRV levele szerint a habzást a tisztítószerekből származó anyagok okozták, amit az által alkalmazott technológia miatt fokozottan volt tapasztalható. Hozzátették, a város megkeresésével egy időben volt egy gépészeti meghibásodás, és a hideg idővel együtt a felmerülő problémák megnehezítették a szennyvíziszap kezelését, ülepítését. Megjegyezték azt is, több intézkedést is tettek, de a levél írásakor két membránsor üzemelt négy helyett, és megítélésük szerint „jelentős javulás lenne elérhető a kihabzás kezelése érdekében, ha egyenletes terhelést, az egyes medenceterek üzemelésének váltakozását” tudnák biztosítani.
https://hvg.hu/zhvg/20260516_szendofi-balazs-interju-podcast-zcast-egymillio-horgasz-erdok-erdogazdalkodas-vadgazdalkodas-termeszetvedelem
Nyitóképünk illusztráció, forrás: HVG/Reviczky Zsolt
