„A lakásépítések ösztönzése, a lakáskínálat bővítése és a megfizethető lakhatás feltételeinek javítása érdekében a lakáscélú állami ösztönzőrendszert egységes szakpolitikai elvek alapján szükséges továbbfejleszteni” – áll a hétfő esti kormányhatározat bevezetésében.
A közlekedési és beruházási miniszternek a pénzügyminiszter bevonásával szeptember végéig kell előkészítenie a Wekerle Lakásépítési Programot. Ennek tartalma:
- a lakásépítési kínálat bővítése,
- a megfizethető lakások arányának növelése,
- a barnamezős területek elsődleges hasznosítása,
- a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása,
- a településrendezési és városépítészeti minőségi követelmények érvényesítése,
- az önkormányzatokkal történő együttműködés megerősítése,
- az intézményi bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztésének ösztönzése,
- a piaci beruházások kiszámítható szabályozási környezetének biztosítása,
- a lakásépítési beruházások szabályozási és engedélyezési környezetének egyszerűsítése és kiszámíthatóságának erősítése,
- az energiahatékony és fenntartható lakásépítések ösztönzése,
- a közlekedési, közmű- és közösségi infrastruktúrával összehangolt fejlesztések elősegítése,
- az intézményi befektetők hosszú távú részvételének ösztönzése
Ezt szem előtt tartva kell október végéig felülvizsgálni a lakáscélú kiemelt beruházásokat, különösen:
- a beruházások lakáskínálatra gyakorolt hatását,
- a megfizethető lakások biztosításának mértékét,
- a beruházások közlekedési kapcsolatait,
- a közmű- és infrastruktúra-fejlesztések rendelkezésre állását,
- a településrendezési és városépítészeti megfelelőséget,
- az önkormányzati együttműködés megvalósulását,
- a beruházások társadalmi és környezeti hatásait.
A felülvizsgálat alapján kell javaslatot tenni a kormány számára, hogy mi maradjon változatlan, mit módosítsanak és mit szüntessenek meg.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztere korábban a Facebook-oldalán írt arról, hogy a hazahozott uniós forrásokból 550 millió eurót tudnak fordítani erre a programra, illetve ehhez banki és piaci társfinanszírozással akár további források is társulhatnak, így összesen akár 2 milliárd eurónyi forrás is rendelkezésre állhat.
„Míg 2015-ben egy átlagos magyar lakás ára 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, 2025-re ez 7,1 évre nőtt. Az elmúlt 15 évben ugyanis a lakásárak tartósan gyorsabban nőttek, mint a jövedelmek: a reál-lakásárak ez idő alatt 120 százalékkal, míg a reálbérek 60 százalékkal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban a lakásbérleti díjak reálértéken 30 százalékkal emelkedtek, miközben 320 ezer hallgatóra mindössze 49 ezer kollégiumi férőhely jut” – írta bejegyzésében megjegyezve, hogy a lakhatási válság mára olyan mély, hogy a megoldása az állam aktív beavatkozása nélkül nem képzelhető el.
Nyitókép: HVG/Fazekas István
