Mégis teljesítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Transparency International Magyarország (TI) közérdekűadat-kérését, és nyilvánosságra hozta a 2025. január 1-e után kötött szerződéseit – jelentette be a korrupcióellenes szervezet hétfőn.
A TI Magyarország még nyáron kérte ki az összes, az MNB által 2025. január 1-je után megkötött, ötmillió forint feletti szerződés listáját. A jegybank július 24-én azt kérte, hogy a válaszadásra rendelkezésükre álló 15 napos határidőt még 15 nappal hosszabbítsák meg, majd jó egy héttel azután, hogy ez az idő is letelt, annyit válaszolt, hogy a törvény szerinti kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv”.
https://hvg.hu/gazdasag/20260821_mnb-kozpenz-szerzodes-transparency
Erről az indoklásról azonban még 2016-ban az Alkotmánybíróság (Ab) mondta ki, hogy alaptörvény-ellenes.
A testület egyértelművé tette, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.
A Transparency ezért erre az Ab-határozatra hivatkozva fordult az adatvédelmi hatósághoz jogorvoslatért, mondván: a közpénzt érintő szerződéseket közzé kell tenni akkor is, ha az MNB nem költségvetési szerv.
Varga Mihály jegybankelnök ezután tett ígéretet arra a Monetáris Tanács augusztus 25-i ülését követő sajtótájékoztatón, hogy elkészítik az adatbázist, és azt közzéteszik. Első lépésben a TI Magyarországnak küldték el a szerződéslistát, ami részletesebbre sikerült, mint amire az eredeti közadat-igénylés vonatkozott, hiszen az 5 millió forintot meg nem haladó szerződéseket is tartalmazta. Az MNB egyben közleményben tudatta, hogy negyedévente nyilvánosságra hozza a honlapján a szerződéseinek táblázatba foglalt adatait – írta a szervezet a honlapján.
A jegybanki táblázatban összesen 269 szerződés szerepel, ezekből 232 olyan, ahol szerepelt szerződéses összeg. A most közzétett dokumentumokból kiderül:
az MNB összesen 21 milliárd forint értékben szerződött a kérdéses időszakban, és ezen összeg döntő része NER-es szereplőkhöz vándorolt.
Ebből a legnagyobb tétel 5,14 milliárd forint, ezt a NER-es Jászai Gellért tőzsdén is jegyzett cége, a 4iG kapta, és ha hozzávesszük a további, Jászai-érdekeltségekkel kötött szerződéseket, a számláló 5,914 milliárd forintnál áll meg – közölte a TI Magyarország. Hozzátették, a szerződések második legnagyobb nyertese a Balásy Gyula-féle Lounge Design volt, amely 2,3 milliárdos megbízást kapott „kommunikációs feladatok” ellátására.
Ez azt jelenti, hogy másfél év alatt kettejüknél landolt a 21 milliárdos jegybanki költések mintegy 40 százaléka.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója szerint pusztán a szerződéslista alapján önmagában még nem lehet megállapítani, hogy ezek mögött történt-e szabálytalanság vagy korrupció, ennek feltárására a konkrét szerződéseket és a teljesítésüket igazoló dokumentumokat is meg kell vizsgálni. A TI Magyarország ezért további adatkérések benyújtását tervezi, hogy megtudja a legnagyobb összegű megállapodások részleteit.
Az MNB által közreadott szerződéslista ezen a linken érhető el.
https://hvg.hu/itthon/20260906_ligeti-miklos-korrupcio-vagyonvisszaszerzesi-hivatal-mnb-ugy
Nyitókép: HVG / Fazekas István
