Ítélet született abban a túlzás nélkül unikális perben, aminek előtörténetéről lapunk számolt be 2025 júniusában: Magyarország legnagyobb rendőrségi drograktárának korábbi dolgozója azért fordult a bírósághoz, mert szerinte a munkája miatt lett súlyos beteg. A korábbi cikkünkben csak B. I. monogrammal szereplő, most 62 éves asszonynak 2006 és 2018 között, 12 éven át kellett cipelnie, csomagolnia, kimérnie kábítószereket, és más veszélyes vegyi anyagokat.
Állt a heroinpor a falon, marihuánán taposott
A „kábítószerfelelős főelőadó és méregraktár-kezelő” naponta nagyjából 100 kilogramm, sokszor nagy tisztaságú droggal dolgozott, például ő porciózta zacskókba a keresőkutyák képzéséhez. A központi drograktárba egész Magyarországról, folyamatosan szállították be a lefoglalt anyagokat. Így a zsúfolt helyiségekben plafonig érő polcokon, ömlesztve állt nemcsak a heroin, kokain vagy hasis, de olyan vegyszerek is, mint a kénsav, salétromsav vagy idegrendszer-károsító hatású toluol. Ezeknek a sokszor kellően be sem csomagolt kemikáliáknak a gőzeit lélegezte be több mint egy évtizedig, miközben elmondása szerint volt, hogy a rágcsálók által megrágott csomagokból a földre kerülő drogokon taposott.
Az egyre több tünettel küzdő, ezért később leszázalékolt asszony hiába fordult először munkáltatójához, a rendőrséghez, majd annak felettes szerveként a Belügyminisztériumhoz azzal, hogy legalább valamennyi járadékot fizessenek számára. Mindenhol arra hivatkozva utasították el, hogy a betegségeinek nincs köze a munkájához, a munkahelyi körülményekhez. Pedig utóbbival kapcsolatban a rendőrség saját munkavédelmi szakembere mondta ki például, hogy az egyik raktár „huzamos emberi tartózkodásra és munkavégzésre alkalmatlan”, sőt „közvetlen veszélyt jelent az ott dolgozók testi épségére, egészségére”. Ugyanis
megfelelő elszívóberendezés, levegőcserélő sem volt, ráadásul az egyik ablakot behegesztették.
Egy gumikesztyű volt a „védőfelszerelés”
B. I. feladata volt a hatékony légcserélő rendszerrel szintén nem rendelkező, úgynevezett mérőhelyiség takarítása is, ahol még inkább belélegezhette a levegőbe kerülő, por állagú anyagokat. Ráadásul míg egy droghasználó 5 ezrelékes tisztaságú, hígított anyaggal találkozik, addig B.I. a raktárakban 70-80 százalék tisztaságú kábítószerekkel dolgozott napi szinten. Évekig ehhez még védőfelszerelést vagy munkaruhát sem kapott, mindössze egyetlen gumikesztyűt.
HVG / Cabrera Martin
Idén júniusban viszont a 2018 óta húzódó jogi procedúrában fordulat történt: a Budapest Környéki Törvényszék a nő javára döntött. A munkaügyi bíróság követeléseinek többségét alaposnak találta, és az igazságügyi orvosszakértői vélemények alapján két súlyos betegségét is foglalkozási eredetűnek mondta ki, mert bizonyítottnak találták, hogy egészségének leromlásában a munkahelyi vegyszerterhelés döntő szerepet játszhatott.
A bíróság ezért B. I. korábbi munkáltatóját, az Országos Rendőr-főkapitányság alá tartozó Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központot arra kötelezte, hogy
mostantól számára havi 191 ezer forint jövedelempótló járadékot fizessenek „véghatáridő nélkül” – vagyis B. I. élete végéig.
Ez visszamenőleg is jár neki arra az időszakra, amióta nem tudott dolgozni, így az elsőfokú ítéletig eltelt több mint három évre 5,8 millió forint lejárt jövedelempótló járadékra jogosult a nő. Ezt az összeget már meg is kapta, és a perben alulmaradt rendőrségnek kell állnia a közel 2 millió forintos perköltséget is.
Az asszony máj-, és Crohn-betegséggel küzd, vékony- és vastagbelének jelentős részét már eltávolították, később pedig rosszindulatú daganatot találtak nála. Egy független orvosszakértői felmérés alapján az egészségkárosodása 64 százalékos. A munkaügyi bíróság ugyanakkor a két főbb betegségén túlmenően nem találta bizonyítottnak, hogy ezek az egészségi problémák is kapcsolatban vannak a munkájával. Ezért pár részkövetelést nem ítélt meg neki, így hiába kért költségtérítést egyes gyógyszerekre vagy az állapota miatt szükséges, speciális étrendre nézve.
Fellebbeznek, a belügyminisztérium a rendőrségre mutogat
A per folyamán is újabb kórházi kezelésekre szoruló asszony még így is boldog, számára a legnagyobb elégtétel, hogy végre igazat adtak neki abban, hogy nem véletlenül lett ennyire beteg. Csakhogy az ítélkezési szünet miatt augusztusra csúszott fellebbezési határidőben
a rendőrség megfellebbezte a számára kedvezőtlen, elsőfokú ítéletet.
Pedig az asszony ügyvédje, Molnár József több körben is egyeztetni próbált a most már Pósfai Gábor által vezetett Belügyminisztériummal. Az új tárcavezetőtől kifejezetten azt kérték, hogy a rendőrség tekintsen el a fellebbezéstől az idős, beteg asszony perében. A lapunknak átadott beadványban egyenesen azt javasolták: a tiszás miniszter jöjjön el és tekintse meg saját szemével a munkakörülményeket, mert akkor bizonyosan „eláll a tárca a további pereskedéstől”. Ám ilyen miniszteri szemlére nem került sor, csak egy rövid választ kaptak: a belügy szerint a drograktárat fenntartó rendőrség önálló jogalany, így saját hatáskörében dönt, a belügyminiszter a perrel kapcsolatban „kompetenciával nem rendelkezik.”
Pósfai Gábor
HVG / Cabrera Martin
Magyar Péter kormánya ráadásul egyszer már elutasította őket: az asszony képviselője már korábban is megkereste az új minisztert, akkor még azt kérve Pósfai Gábortól, hogy változtasson elődje döntésén. Akkor meg azt a rövid választ kapták, hogy erre „jogi lehetőségük” nincs, majd a „jogerős ítélet tekintendő irányadónak”.
Az ügyéd végtelenül szomorúnak nevezte, hogy gyakorlatilag lerázták ügyfelét. „2018-ban Pintér Sándor belügyminiszter hatáskörében tudtak döntést hozni arról, hogy a betegsége nem foglalkozási eredetű. Nem értem, miért hivatkoznak arra, hogy a minisztériumnak nincs jogi lehetősége a korábbi, személyzeti döntés megváltoztatására, hiszen ezt akár csak a perben is hivatkozott, igazságügyi szakértői vélemények alapján is megtehetnék” – jelentette ki Molnár József.
Megkérdeztük a rendőrséget kifejezetten a fellebbezés okáról, de érdemi válasz helyett arra hivatkoztak, hogy adatvédelmi okból ”a rendőrség szervei, valamint a személyi állomány (volt) tagjai között folyamatban lévő vagy folyamatban volt peres eljárásokkal kapcsolatban nem áll módjukban tájékoztatást adni”.
Ott voltunk a tárgyaláson, a rendőrség ügyvédjének nem írhatjuk le a nevét
Mivel a pereskedés így folytatódik, Molnár József szerint jogerős ítélet 2027-ben várható. Az ügyvéd attól tart, hogy az időhúzás közben az asszony állapota tovább romlik. Egyetlen könnyebbség, hogy az elsőfokú ítélet szerint mostantól a rendőrségnek a másodfokú eljárástól függetlenül fizetnie kell a havi járadékot.
A HVG a munkaügyi per több tárgyalásán is ott volt, követtük, ahogy a rendőrség ügyvédje vitatta B. I. betegségeinek okát, az általa kért járadék összegét, de még a végül valóban rájuk terhelt ügyvédi díjat is. A hatóságot képviselő ügyvéd – aki mindegyik tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondta, hogy lapunk még a nevét sem tüntetheti fel – kitartott amellett, hogy
a volt alkalmazottnak nem jár semmi, mert a betegségeinek lehetnek genetikai vagy életmódbeli okai is. A másik fő érvük az volt, hogy az asszonynak adminisztratív feladatai is voltak, így csak „a munkaidejének kevesebb mint felét kellett a raktárakban, illetve a mérőhelyiségben tölteni”.
Az egyik tárgyaláson ennek alátámasztására egy weboldalról kinyomtatott cikket lobogtatott, ami nyilván általánosságban arról szólt, hogy Magyarországon „tömegeket érint” az egyik betegség, amiben a volt raktáros is szenved.
Saját munkavédelmi felelősük is tanúskodott – a raktáros oldalán
A felperes oldalán tanúskodott a rendőrség saját munkavédelmi felelőse, aki sokáig még csak nem is tudott a központi drograktár létezéséről, így az itt dolgozók munkakörét még csak veszélyesnek sem minősíthették. Mikor rosszabbodó tünetei miatt B. I. egy kollégájával a rendőrségi orvoshoz fordult, ő értesítette a munkavédelmi szakembert, így indult annak kivizsgálása, milyen körülmények közt dolgoznak a hatóságnál. A munkavédelmi eljárás 2013-ban azzal zárult, hogy a három raktár közül a legdurvább szabálytalanságok miatt az egyiket azonnal be kell zárni, a másik kettőnek a használatát pedig felfüggesztették, amíg fennállnak az elfogadhatatlan állapotok.
police.hu
A bírósági ítélet indoklásában kiemelték a rendőrség saját szakemberének vallomásából, hogy
a helyszíni ellenőrzés során terjengett a GHB randidrog, közismert nevén Gina szaga, mert úgy állt „gallonszámra” a hatalmas raktárban, hogy a tartályok nem zártak légmentesen.
Megerősítést nyert az is, hogy nem álltak rendelkezésre az „elvárt védelmi fokozatú egyéni védőeszközök”. A munkaügyi bíróság azt is kiemelte: a problémák gyors felszámolása helyett még hosszabbítgatták is a szabálytalanságok felszámolására adott határidőket.
Egy sor más olyan mulasztást is felsoroltak, aminek valószínűleg töredékéért felelősségre vonnák bármelyik vegyi anyagokkal foglalkozó céget: a tárolt vegyi anyagoknak még biztonsági adatlapja sem volt, az ezekkel érintkező munkavállalók nem is tudták a beérkező anyagok összetételét, de még csak egy tárolási útmutatót sem kaptak hozzá. Vagyis pont a törvényüldöző szerv szegte meg a hatályos munkaegészségügyi jogszabályokat.
Így további évek teltek el, mire 2017-ben végre „az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei rendelkezésre álltak”. Csakhogy a 2006-tól itt dolgozó asszony már 11 éve lélegezte be a legnagyobb legális drograktár toxikus levegőjét.
Nyitókép: Drogbemutató rendőrségi sajtótájékoztatón. Fotó: HVG / Cabrera Martin
