Szárazság: ha több vízre volna szükség, csak Pintér Sándor volt államtitkárának cégétől vásárolhat az egyik szolgáltató

Ha a dorogi térségben több vízre volna szükség a fogyasztás növekedése miatt, akkor a helyi szolgáltató csak Tasnádi László volt belügyi államtitkár érdekeltségébe tartozó cégtől vásárolhatna plusz vizet – értesült a HVG. A 2051-ig érvényben lévő megállapodás azért is szokatlan, mert az ország természeti kincsei Magyarországon alapvetően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, a tokodaltárói vízbázis mégis a Tasnádi-féle cégnek termel bevételt.

Hiába van állami tulajdonban a földalatti vízkészlet, az egyik Komárom-Esztergom megyei vízbázis mégis a Tasnádi László volt belügyi államtitkár résztulajdonában álló Aqua Europának termel százmilliókat.

A modell – mint ahogyan azt korábbi cikkünkben bemutattuk – igen egyszerű: egy magáncég kitermeli az állami tulajdonban lévő vizet, majd pénzért átadja azt az államnak. (A 2010-es években készült olyan javaslat, amelynek alapján rengeteg helyen alkalmazták volna ezt a modellt, azaz több magáncég kereshetett volna az állami tulajdonban lévő vízen, de az ötletből végül nem lett törvényjavaslat.)

https://hvg.hu/360/20260408_pinter-sandor-volt-allamtitkar-tasnadi-laszlo-vizkeszlet-vizbazis

Információink szerint az Aqua Europa 2051-ig tartó szerződést írt alá a helyi szolgáltatóval, az Északdunántúli Vízmű Zrt.-vel (ÉDV Zrt.), ennek egyik pontja pedig azt is kimondja:

ha a térségben további vízre volna szükség a fogyasztás emelkedése miatt, akkor a többletigényeket csak az Aqua Europa Kft. által kezelt vízbázisból lehet fedezni. 

Az Aqua Europa Kft. tulajdonosai között néhány éve egy cégen keresztül megjelent Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László is. Az Aqua Europa Kft.-t tulajdonló cégben rajta kívül jelenleg részesedése van még más magánszemélyeknek is.

Információinkat megerősítette a vízszolgáltató is: „Az ÉDV Zrt. korábbi vezetése által az Aqua Europa Kft.-vel megkötött szerződés jelenleg is fennáll, így a szerződésnek az a pontja is érvényben van, mely szerint társaságunk a térségben fellépő többletvízigény esetén is az Aqua Europa Kft.-től szerzi be az ivóvizet” – közölte a vállalat még korábban a HVG megkeresésére.

A víz átvételéből jelentős bevétele keletkezik a Tasnádi Lászlóhoz köthető cégnek: idén csak az év első négy hónapjában több mint 120 millió forintot fizettek ki az Aqua Europa Kft.-nek. A kitermelt és átadott vízért az állami-önkormányzati tulajdonú Északdunántúli Vízmű Zrt. 2023-ban 428 millió forintot, míg 2024-ben 462 millió forintot fizetett.

A HVG arra is rákérdezett az Északdunántúli Vízszolgáltatónál, miért rögzítették a szerződésben, hogy csak a Tasnádi Lászlóhoz köthető cégtől vesznek többletvizet. A cég azt közölte: „Az Aqua Europa Kft.-vel fennálló szerződést 2007-ben kötötte az ÉDV Zrt. korábbi vezetése, így a jelenlegi cégvezetés nem rendelkezik információkkal a megállapodás hátteréről”. 

Azt is megjegyezték, hogy a jelenlegi cégvezetés elsődleges feladatának a legbiztonságosabb vízellátást tekintette. „A Kft.-vel fennálló vízszolgáltatási szerződést mind műszaki, mind gazdasági oldalról felülvizsgáltuk a térség vízellátás-biztonsága szempontjából, ami – a helyzetértékelés alapján – jelenleg e nélkül a vízátvétel nélkül nem biztosítható” – tették hozzá.

Azért is érdekes, hogy a tokodaltárói vízbázis az Aqua Europa tulajdonába került: a Fidesz-KDNP által 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégiában ugyanis az áll,

a vizek és a vízi létesítmények tulajdonjogának közösségi tulajdonban maradását a kétharmados nemzetivagyon-törvény garantálja.

A kormányhivatal korábban azt közölte: a vízbázis kijelölése a jogszabályoknak megfelelően történt, és a vállalat rendelkezik a hatályos üzemeltetési engedéllyel.

Tasnádi László a rendszerváltás előtt III/III-as tisztként dolgozott, 2014-ben mégis államtitkári pozíciót kapott a Belügyminisztériumban. A vízügy egy része sokáig ehhez a tárcához tartozott, majd átkerült az Energiaügyi Minisztériumhoz. A komáromi térségben egyébként több akkumulátoripari beruházás is megvalósult az utóbbi években, ezek a technológiák pedig kifejezetten vízigényesek.

A víztermelésből tehát százmilliós bevétele keletkezik egy magáncégnek, de a vízszolgáltatás már nem számít különösen jó üzletnek: az Állami Számvevőszék jelentése szerint ugyanis a szolgáltatók a rengeteg csőtörés és egyéb meghibásodás miatt nem tudják kiszámlázni a fogyasztóknak a kitermelt vízmennyiség negyedét. 

Nyitókép: Pintér Sándor és Tasnádi László Fotó: MTI / Soós Lajos

Hozzászólások