A politológus a kritika mellett egy érdekes igényt is megfogalmazott.
„Baka András 2011-ben és ma” – kommentált Facebook-posztjában Török Gábor, összehasonlítva Baka András köztársasági elnöknek a VálaszOnline-nak adott friss interjújában mondottakat a Fidesz-kinevezettek mostani leválthatóságáról azzal, amit 15 évvel ezelőtt ő maga élt meg, amikor őt mozdította el az akkori kormányzó többség.
Első államfői interjúját adta Baka András, aki szerint „ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom”. Az elnök szerint az, hogy az előző rendszer kinevezettjeit eltávolítják fontos pozíciókból, nem önkény, hanem a jogállami működés biztosítása.
Baka András az interjúban arról is beszélt, neki államfőként azt kell jeleznie, „ha a jogállami működés veszélybe kerül”. Erre megkapta a kérdést, hogy ha Windisch László ÁSZ-elnököt törvény- vagy alkotmánymódosítással mozdítanák el, akkor veszélybe kerülne-e. Úgy válaszolt: a politikailag megbízható – sőt éppen emiatt kinevezett – személyek hivatalban maradása az új demokratikus államszervezet kiépítésének akadályát jelenti.
Ezt, a mostani megengedő álláspontot vetette össze Török Gábor Baka 2011-es nyilatkozatával. Emlékezetes, hogy 2011 végén az új Alaptörvény és az átmeneti rendelkezések révén, a Fidesz-többség javaslatára átalakították a bírósági rendszert, és megszüntették a Legfelsőbb Bíróságot, újjáalakítva azt Kúriaként. Az akkori főbíró, Baka mandátumát így 4 évvel a lejárata előtt, 2011. december 31-i hatállyal megszüntették.
Akkor Baka András ezt, a kormányzó többség által erőből átvitt leváltást úgy minősítette a Török által is idézett egyik nyilatkozatában, hogy alkotmány- és jogellenes lépés. A távozó főbíró azt is mondta akkor, hogy a Fidesznek címzett kritikái miatt kellett távoznia, és világossá tette: elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná. Külföldi bírói fórum, a strasbourgi emberi jogi bíróság viszont megállapította ezt.
https://www.facebook.com/torokgaborelemez/posts/pfbid023jZ6pArF3fmsrkXPEVu91dF9TPRzFyzCwUA2qq5HYmqXj3NGwBMyJ8UUsb31QEFHl
Török Gábor bejegyzésének volt még egy érdekes mondata. Azt írta: „Lassan ideje lenne egy Alkotmánypárt újjászületésének.” Nem fejtette ki konkrétan mire gondolt, mindenesetre az Alkotmánypárt egy nemzeti liberális politikai párt volt Magyarországon a XX. század elején. 1905-ben alapították a Szabadelvű Pártból kiváltak (ifj. Andrássy Gyula, Wekerle Sándor és mások), a párt részt vett az ellenzéki koalícióban, az 1906-os választások után pedig Wekerle Sándor vezetésével kormányt alakított. 1910-ben beleolvadt a Nemzeti Munkapártba, majd 1913-ban Hadik János vezetésével újraalakult. Az 1918-as őszirózsás forradalmat követően betiltották, feloszlatták. 1918-ban rövid életű utódjaként létrejött a 48-as Alkotmánypárt is Wekerle Sándor elnökletével.
Nyitóképünkön Török Gábor. Fotó: HVG / Fazekas István
A volt elnök csak a pártot hagyja ott, a politikát nem.
