Vitával kezdődött a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság szerda délelőtti ülése. A kezdéskor a Tisza képviselője, Melléthei-Barna Márton felszólította fel a KDNP-s Juhász Hajnalkát, hogy mondjon le bizottsági tagságáról a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatban tett korábbi kijelentése miatt. Juhász Hajnalka egy videójában a bicskei ügy tálalását a Tisza-kormány legnagyobb hazugságának nevezte.
A KDNP képviselője azt felelte, nem a bicskei ügyet, hanem azt tartja hazugságnak, hogy a kormányoldal politika eszköznek használja a gyermekvédelmet. Kijelentette, hogy nem mond le, a meghallgatások után újra napirendre vett kérdésről pedig azt mondta: Melléthei „abba állt bele”, aki bocsánatot kért a gyermekvédelem áldozataitól a parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy tíz éve ő volt az, aki Vízkelety Mariann-nal, azóta elhunyt igazságügyi államtitkárral együtt elindította az áldozatsegítő központok országos hálózatát.
Az ülésen három meghallgatással folytatódott. Először Andráczi-Tóth Veronika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője beszélt, aki az előző kormány alatt az Emberi Erőforrások Minisztériumában is dolgozott. Ő arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi szolgálatoknál rengeteg a betöltetlen álláshely, nehézségekbe ütközik a dolgozók megtartása és újak felvétele.
Az elmúlt években 7-16 százalék volt a betöltetlen állások aránya. Kitért a nagyfokú leterheltségre, és hangsúlyozta, hogy az ellátásban dolgozók munkáját az őket érő verbális és fizikai agresszió is nehezíti.
Szerinte számos központ egyre nehezebben tudja megoldani feladatát, egy 2024-es felmérés szerint több megyében az egy családsegítőre jutó családok száma meghaladja a 25-öt. Ennek következménye, hogy
nem tudják biztosítani a meglelő figyelmet az családoknak.
Hozzátette: nem a szükségletek, hanem a rendelkezésre álló források határozzák meg a speciális szolgáltatások biztosítását. A főosztályvezető szerint a problémára a feladatfinanszírozás bevezetése lenne a megoldás. Azt is jelezte, hogy több javaslattal is előálltak az előző kormányok alatt, ám azok nem valósultak meg, a kezdeményezések helyettes államtitkári szinten megrekedtek.
Tavaly 198 ezer jelzés érkezett gyermekekkel kapcsolatban a jelzőrendszerbe, ami tízszázalékos növekedést jelentett a megelőző évhez viszonyítva. A 2016-os évhez képest ez az arány azonban hetvenszázalékos – tette hozzá.
Őt Tisztl Henrik intézményvezető, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke követte, aki arról tájékoztatott, hogy egy tavalyi adat alapján 442 ezer gyereket kezel az alapellátás, és 73 ezer a veszélyeztetett kiskorúak száma.
A 2015-2016-ban végrehajtott strukturális reformok révén 707 szociális és gyermekvédelmi szolgálat és 197 központ jött létre. Ám a több mint hétszáz szolgálat harminc százaléka egyszemélyes szolgálat. Ezen változtatni kell – tette hozzá. Szerinte a bérek jelentős emelése nélkül nem lehet megakadályozni a szakemberek fluktuációját. A tartósan alulfinanszírozott ágazatnak kiszámíthatóságra van szüksége.
Harmadikként Feffer Zsuzsannát, a Belügyminisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának korábbi vezetőjét hallgatták meg. Ő azt mondta, hogy 2023 augusztusában a Borsod megyei tapasztalatok alapján vették először napirendre a kórházban hagyott gyerekek helyzetét. Megvizsgálták a miskolci kórházban visszatartott összes gyerek helyzetét, és azt állapították meg, hogy mind a 23 esetben megalapozott volt az a szakértői vélemény, amely alapján nem engedték őket haza családjukhoz. A kormányhivatalok kétharmada jelezte, hogy a gyámügyi területen komoly létszámhiánnyal küzd, 20 százalék feletti a fluktuáció, és problémát jelent az új kollégák betanítása – tette hozzá.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi