Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt
Ügyvédje szerint a volt jegybankelnököt „jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják”.
A volt jegybankelnök ügyvédje azt mondta, egyelőre nincs annak jele, hogy valaki vádalkut kötött volna az ügyben. A gyanúsítás hatezer oldalnyi iratot tesz ki.
Az ügyészség Matolcsy György letartóztatására tett indítványt, kétesélyes, milyen döntést hoz majd a bíróság – mondta Bátki Pál ügyvéd a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt pénteken reggel újságíróknak.
Az MNB volt elnökének védője enyhébb kényszerintézkedésre, illetve annak mellőzésére tett indítványt, a bíróság a 9 órakor kezdődő tárgyaláson hozza meg a letartóztatásról szóló döntést.
Bátki Pál a HVG kérdésére azt mondta, csütörtökön kapták meg a mintegy hatezer oldalnyi anyagot a gyanúsításról, így azt még nem tudta teljes mértékben feldolgozni, ugyanakkor egyelőre nem utal semmi sem arra, hogy valaki vádalkut kötött volna az ügyben.
Hozzátette: ő Matolcsy Györgynek a védője, így nincs arról információja, hol van a fia.
Bátki Pál azt is elmondta, hogy Matolcsy György egyelőre nem tett vallomást az ügyben, a későbbiekben viszont „biztosan tesz majd”. Azt is megjegyezte, hogy szerinte egészen másról szól a gyanúsítás, mint amit a sajtó és a közvélemény MNB-ügyként emleget. Szó sincs a papírokban több száz milliárd forintos vagyonvesztésről és vagyongyarapodásról sem. Értékpapírkölcsönzési szerződést vizsgálnak – tette hozzá.
Matolcsy György volt jegybankelnököt szerdán vették őrizetbe és jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.
Ügyvédje szerint a volt jegybankelnököt „jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják”.
Szerdán a rendőrség honlapján az elfogatóparancs alapján körözött személyek között megjelent Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak, valamint Stofa Györgynek a neve és az arcképe. A körözés jogalapjaként mindkettejüknél „gazdasági csalás” szerepel.
Nyitókép: Forrás Anzs / HVG