Előjöttek a pincéből – így fogalmazott az Európai Parlament delegációjának egy civil tagja azon a látogatáson, melyen a magyar jogállamiság helyzetét vizsgálták. A LIBE bizottság képviselői utoljára tavaly jártak Budapesten, azóta hatalmas változást tapasztalnak, de hiányosságok így is akadnak.
Ismét Budapestre látogatott az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hétfős, EP-képviselőkből álló delegációja, hogy a magyar jogállamiság helyzetéről tájékozódjon. Nem ez volt az első alkalom, hiszen a hetes cikkes eljáráshoz kapcsolódóan a bizottság tagjai rendszeresen jelentéseket készítenek a témában és találkoznak a magyarországi állami és civil élet szereplőivel, minisztériumok képviselőivel, szerkesztőségek és jogvédő szervezetek munkatársaival. A beszélgetőpartnerek között idén ott volt Baka András köztársasági elnök, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője is, de parlamenten kívüli pártokkal is találkoztak.
A Fidesz már a látogatás előtt aktivizálta magát: László András fideszes EP-képviselő és a Fideszt is soraiban tudható Patrióta frakció megpróbálta elérni, hogy a delegáció vizsgálja meg Hankó Balázs, Seszták Miklós és Bús Balázs fogva tartásának körülményeit. Ezt a kezdeményezést azonban a többi képviselőcsoport leszavazta.
Sajtótájékoztatóján Sophie Wilmés, az EP egyik alelnöke, a delegáció vezetője rögtön a másfél évvel ezelőtti látogatásukat hozta fel, amikor „nagyon sok mindennel kapcsolatban aggodalmukat fejezték ki. Ahogy fogalmazott, a dolgok azóta megváltoztak, ami már akkor észrevehető volt, ahogy jöttek be a repülőtérről a városba. Wilmés később is utalt rá, hogy a legutóbbi budapesti vizit alkalmából még elborították az országot az állami plakátok, rajtuk Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij vagy akár Manfred Weber arcképével.
Ehhez képest most úgy látják, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar állampolgárok, a jogállamiság és a demokrácia iránt. A kétharmados többség segít abban is, hogy teljesítsék a szükséges reformokat, de „ekkora hatalommal hatalmas felelősség is jár” – fogalmazott. Külön kiemelte, hogy az ő szerepük soha nem az volt, hogy megmondják, melyik kormányt támogassák az emberek, vagy megítéljék egy kormány politikai irányultságát.
Sophie Wilmés szerint amikor legutóbb jártak, körülbelül 20 szervezettel beszéltek, és azt látták, „Magyarországon gyakran gyorsított eljárásban fogadtak el jogszabályokat, vészhelyzeti kormányzást alkalmaztak, nyomást helyeztek az igazságszolgáltatásra, a kormány narratívája pedig nagyon domináns volt a médiában” – sorolta. Ez mára szerinte teljesen megváltozott, megszűntek a civil szervezetek elleni szisztematikus támadások, véget ért a vészhelyzeti kormányzás, megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Wilmés egy meg nem nevezett civil beszélgetőtársát is idézte, aki úgy fogalmazott: „végre előjöhettek a pincéből”. Ez jól leírja, milyen légkörben léteztek korábban ezek a szervezetek.
Hasonló pozitív változásokat tapasztaltak az igazságszolgáltatás területén, ahol korábban nagy politikai nyomás helyezkedett a bírákra, különösen azokra, aki felemelték a szavukat. Mostanra a bírák komolyabb szerepet kaptak az igazságszolgáltatásban, és az Alkotmánybíróság is fontos hatásköröket kapott. Olyan alkotmányos reformok is történtek, melyek igyekeznek megelőzni, hogy a hatalom túlzottan koncentrálódhasson.
Azt azonban kiemelte, hogy a parlamenti képviselők mandátumának korlátozása jogos kérdéseket és aggodalmakat vet fel.
A hiányosságok közé sorolták az igazságszolgáltatásban az átlátható ügyelosztást, a bírák kinevezésének menetét és munkakörülményeiket, az EU Bíróság ítéleteinek végrehajtását. Ezekre állítólag a kormány ígéretet tett. Fontosnak nevezték a plurális demokráciát is, hogy ne a kétharmados többség legyen a norma, és hogy olyan intézményeket építsenek ki, melyek függetlenek és ellenállóképesek maradna attól függetlenül, ki vannak hatalmon.
A delegáció találkozott Unger Annával, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökével is. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a kormány korrupcióellenes reformokat hajtott végre, megerősítette az Integritás Hatóságot, és az ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Előrelépés történt a média és a civil szervezetek helyzetében is, de a médiapluralizmus felé vezető folyamatnak még nincs vége. A reformok gyorsaságáról a delegáció vezetője általánosságban is megemlítette, hogy ezzel a kormány azt kockáztatja, hogy nem zajlik le megfelelően a konzultációs folyamat.
Érte kritika a kormányt az LMBTQ-jogok területén is. Bár a delegáció vezetője fontos előrelépésnek nevezte, hogy a kormány az úgynevezett gyermekvédelmi törvényből kivette a vitatott rendelkezéseket, de még maradtak problémák, például a könyvek fóliázása és jogi nemváltoztatás akadályai.
„A jogállamiság helyreállítása nem egyik napról a másikra történik meg, politikai akarat is kell, ami megvan, de idő is szükséges” – mondta.
A küldöttség tapasztalatai fontosak lehetnek abból a szempontból, hogy támogatják-e az EP frakciói a 7-es cikk szerinti eljárás megszűnését. Az út során gyűjtött információk beépülnek majd abba az európai parlamenti állásfoglalásba, amelyről az ősszel tárgyalnak majd. Arra azonban, hogy mik lesznek a végkövetkeztetések, vagyis javasolni fogják-e a hetes cikk lezárását az Európai Parlamentnek, Sophie Wilmes nem tudott még válaszolni. Mint mondta, most át kell gondolniuk, összegezniük kell azt a rengeteg információt, amit kaptak, ezután fognak jelentést készíteni. Az EP-ben hamarosan megtartják az erről szóló vitát és a plenáris ülés decemberben fogadja el majd az állásfoglalását.
Tineke Strik holland zöldpárti képviselő, a magyar jogállamisággal kapcsolatos parlamenti jelentéstevő a sajtótájékoztatón szintén úgy fogalmazott, hogy teljesen más hangulatot tapasztalt az országban, mint másfél évvel ezelőtt, a hatóságok is teljesen máshogy álltak hozzájuk. Értékelik a reformokat, például a gyermekvédelmi törvény módosítását, de a diszkrimináció problémáját máshol is kezelni kell, például az alkotmányban.
Arra a kérdésre, mit szólnak ahhoz, hogy Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólított fel több vezetőt, úgy fogalmaztak: nem szeretik kevésbé a jogállamiságot csak azért, mert másik kormány van hatalmon. „Ez nem a politikai hovatartozásról szól, hanem a szabályok és az unió szerződésének betartásáról. A kormánytól pedig azt kérik, hogy tartsa tiszteletbe a jogállamiságot, és bánjon úgy másokkal, ahogy szeretné, hogy velük bánjanak.
Újra Magyarországra látogatott az Európai Parlament delegációja, hogy felmérje a magyar jogállamiság állapotát. A vizit ismerős lehet, hiszen nyolc éve indult emiatt az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás – ami pontosan ugyanott tart most is. Bár az eljárás főszereplői a folyamat lezárására készülnek, mintha nem tudnák pontosan, hogyan kellene ezt csinálni. Szakértőkkel, politikusokkal, háttéremberekkel beszélgettünk.
