Megkezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezeti kapacitásainak felmérése, az új struktúra a jövő év elejére állhat fel – közölte Polyák Gábor elnök.
Megjegyezte: az NMHH szervezeti rendjének meghatározása elnöki hatáskör, és már folynak a vezetőkkel azok a beszélgetések, amelyek eredményeként kialakulhat az új struktúra. „Nem szeretném ezt tavasznál tovább húzni” – fogalmazott Polyák Gábor, egy dinamikus és a jelenlegi szakmai feladatokhoz jól igazodó szervezet kialakítását nevezve célnak.
Úgy nyilatkozott: posztja elfoglalásakor azzal szembesült, hogy vannak a hatóságnak „nagyon régen becsontosodott egységei”, és olyanok is, „amelyek az elmúlt öt évben jelentek meg a szervezetben, és nem teljesen világos, hogyan illeszkednek a működésbe”. Utóbbi ok miatt november elején felszámoltak két igazgatóságot.
Polyák Gábor a szervezet leendő méretéről kérdésre válaszolva megemlítette: vannak mellőzhető kapacitások, ugyanakkor számos terület – például az európai médiaszabadság-törvénnyel kapcsolatos teendők némelyike – „valójában nincsen ellátva”.
A hírközlés-felügyeletben mindig jelen volt egy jóval sokrétűbb tudás, míg a médiaigazgatásban valahogy jogásztúlsúly alakult ki, miközben ezeket a megoldásokat médiakutatóknak és közgazdászoknak kell összerakniuk – hozott egy példát Polyák Gábor.
Az NMHH elnöke az átalakítandó területek között említette a digitális gyermekvédelmet, kijelentve: a témát a sérülékeny korosztályok védelmével és a médiaműveltség terjesztésével egyesítve kívánja hangsúlyos területként kezelni.
A hatóság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséről szólva úgy nyilatkozott: míg a hírközlésben nemzetközi szinten az elmúlt 16 év során mindvégig komolyan vették és partnerként kezelték a magyar hatóságot, a média területén „abszolút kispadon voltunk”. A médiaszabályozás nagy kérdései ma már európai szinten dőlnek el. Ha ott nem jutunk kellő hangerővel szóhoz, az a magyar médiafogyasztóknak, médiaszereplőknek, médiavállalatoknak lesz rossz – vélekedett Polyák Gábor.
Az eljárásaik nyilvánosságára vonatkozó kérdésre az elnök úgy felelt: nem tervezik, hogy egyenes adásban közvetítik a médiatanács üléseit, azok szó szerinti jegyzőkönyveit és az indoklással ellátott határozatokat azonban már publikálják. Emellett arra törekednek, hogy döntéseik átláthatók és médiajogi ismeretek nélkül is értelmezhetők legyenek.
Polyák Gábor azt is mondta: a magyarországi médiapiac és a kapcsolódó piacok teljes körű vizsgálatába kezd a hatóság. Szinte minden rendelkezésre áll házon belül ahhoz, hogy ezt a vizsgálatot lefolytassák – mondta, kiemelve: megalapozott és strukturált adatokra van szükség, hogy előremutató döntéseket hozhassanak. Jelezte, fel kívánják tárni, hogy egy-egy szereplő rendelkezik-e olyan piaci erőfölénnyel, amivel „adott esetben vissza is él”, és ha vannak ilyenek, akár a médiahatóságnak, akár a versenyhivatalnak lépéseket kell tennie az ügyben.
A tágabb értelemben vett médiapiacot tekintik át, így nem egyenként vizsgálják például a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) médiumainak működését, hanem összességükben, a csoport – a magyarországi piacon kiugrónak számító – nyomdaipari kapacitásaival együtt elemzik azt – mondta Polyák.
Példaként említette, hogy a 4iG műsorterjesztési piacon játszott „abszolút vezető szerepét”, vagy a műsorgyártásba áramló közpénzek hatását is vizsgálni fogják. Köztudott, melyek azok a szereplők, amelyek nem elsősorban gazdasági döntések eredményeként kerültek abba a helyzetbe, amelyben vannak – fogalmazott Polyák Gábor.
A „kötelezően bepótlandó feladatok” példájaként annak az egy évvel ezelőtti tranzakciónak az áttekintését említette, amelynek során az egykori Ringier-portfóliót felvásárolta az Indamedia. A médiatanács nem vizsgálta az ügylet hatásait, holott ez az akkor már hatályba lépett európai médiaszabadság-törvény alapján kötelessége lett volna.
Az NMHH elnöke azt mondta, zajlik a magyarországi piac sajátosságait figyelembe vevő vizsgálati módszertan előkészítése, ám megalapozott döntést csak szerteágazó adatsorok alapján hozhat a testület, így például szükségük lesz egy olyan mélységű kutatásra a magyar média- és hírfogyasztásról, ami jelenleg nem áll rendelkezésre.
Polyák Gábor hangsúlyozta azt is: kiemelt feladatnak tekintik a magyarországi médiapiac áttekintése során a mesterséges intelligencia szerepének és hatásának vizsgálatát, ahogy annak értékelését is, hogy a megjelenő újabb terjesztési platformok miként befolyásolják a magyar nyelvű tartalmak eljutását a közönséghez.
Hosszú távon ez határozza meg a teljes magyar média sorsát – fogalmazott az elnök, megjegyezve: a médiatanács törvényben rögzített joga, hogy javaslatot tegyen a szabályozás átalakítására a jogalkotónak, illetve véleményezze a felmerült javaslatokat, a médiapolitika meghatározása azonban nem a hatóság, hanem a kormány dolga.
