A Diploma 2027 kiadvány alapját képező UnivPress-rangsorok módszertanának két fő alapelve a sok szempontú rangsorolás és a módszertani alaposság, hitelesség. A sokszempontúság azt jelenti, hogy nincs általánosan „legjobb” vagy „legrosszabb” intézmény, az egyetemeket, főiskolákat ezért érdemes több releváns és mérhető mutató alapján összehasonlítani. Az alapossághoz és a hitelességhez az szükséges, hogy a rangsorok pontos és hiteles adatszolgáltatás, szakmailag megalapozott statisztikai adatgyűjtés és kutatásmódszertan alapján készüljenek.
A rangsorokhoz felhasznált jelentkezői-felvételi adatbázis a 2026. augusztusi–szeptemberi adatokat tartalmazza, így az azt követően is folyamatos elbírálás alatt lévő fellebbezésekből eredő kisebb, néhány fős változások nem jelennek meg az adatsorokban. Az oktatói és hallgatói adatok a 2025–2026-os tanévre érvényes, 2025. októberi állapotot tükröző, az intézmények által az Oktatási Hivatal számára benyújtott, igazoltan hiteles adatszolgáltatásból származnak, a felsőoktatási információs rendszer (FIR) hivatalos adatbázisából. A nyilvánvalóan téves/hibás adatokat intézményi egyeztetéssel javítottuk.
Adatforrások
A Diploma 2027 kiadványunkban szereplő rangsorok az állami nyilvántartások számára intézményi adatszolgáltatásokkal képződött adatbázisokat használják:
– jelentkezési és felvételi adatok: Oktatási Hivatal (2026. szeptemberi adatok)
– hallgatói létszámadatok: Oktatási Hivatal FIR (2025. októberi adatszolgáltatás)
– oktatói létszámadatok: Oktatási Hivatal FIR (2025. októberi intézményi adatszolgáltatás)
Adattípusok
A magyarországi felsőoktatási intézmények hivatalos eljárás során évente szolgáltatnak statisztikai adatokat az Oktatási Hivatalnak az oktatói létszámról, az intézmény dolgozóiról, a hallgatók létszámáról és összetételéről. A rangsorok az így létrejött teljes adatbázison alapulnak (FIR).
A rangsorok képzése
1. Alapszakos rangsorok
Az adott szakon oktató összes kar adatalapú, az Oktatási Hivatal adatbázisain alapuló, hallgatói mutatókra épülő rangsorai.
Rangsorolt szakok: alapképzések, valamint egységes, osztatlan képzések esetében képzésterületenként általában a legtöbb első helyes, nappali munkarendű jelentkezőt vonzó szakok. Kiadványunk nem tartalmazza az összes alapszakot.
2. Képzésterületi hallgatói rangsorok
A képzési területen oktató összes kar adatalapú, az Oktatási Hivatal adatbázisain alapuló, hallgatói mutatókra épülő rangsorai tizenegy képzésterületen (agrárképzés, bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzés, sporttudományi, társadalomtudományi, természettudományi).
Abszolút rangsorok
Az összes kar, illetve intézmény adatalapú, az Oktatási Hivatal adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói mutatókra épülő, képzési területtől független rangsorai és ezek összesítése.
Rangsorszámítás
Az egyes alrangsorokat az indikátorok numerikus értékének egyszerű összevetéséből számítjuk ki, az értékek közötti sorrendet képezve, függetlenül az értékek közti különbségek mértékétől. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma, az első helyes jelentkezők száma, a középiskolai versenyeken helyezést elértek száma és a bekerülési pontok átlaga esetében a nagyobb szám jelent jobb rangsorhelyet.
A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya, az MTA-címmel rendelkezők aránya és a nyelvvizsgával felvettek aránya esetében a magasabb arányszám jelent jobb rangsorhelyet. Az egy fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma esetében a kisebb szám jelent jobb rangsorhelyet. Az egyfokozatos oktatóra jutó hallgatók számát egész számmal adjuk meg, de ha azok megegyeznek, a törtek közötti különbséget használjuk a sorrendek megállapításához. A pontátlagoknál a kerekített értékek szerepelnek, de ha azok megegyeznek, a tizedes különbségeket alkalmazzuk. Az oktatói és hallgatói rangsorok mindig az egyes alrangsorok helyezéseinek összesítésén alapulnak, súlyozás nélkül.
A rangsoroltak köre
Az arányok reális összemérhetősége okán az intézményi oktatói listán nem rangsoroljuk a 25 fős oktatói és 500 fős hallgatói létszámot el nem érő egyetemeket, a kari oktatói listán pedig a 20 fő alatti oktatói és 100 fő hallgatói létszám alatti intézményeket. A képzés sajátossága miatt az oktatói rangsorban a döntően művészeti képzést folytató intézményeket, illetve azokat a karokat szintén nem rangsoroljuk, amelyek hallgatóinak legalább a fele művészeti, művészetközvetítési, illetve művészeti tanári képzésben vesz részt. A hallgatói intézményi, kari listákon nem szerepelnek a 15 főnél kevesebb első helyes jelentkezésű, illetve 10 fő alatti felvett hallgatói létszámú karok/intézmények. A képzésterületi listákon nem szerepelnek a 15 főnél kevesebb első helyes jelentkezésű karok. A szakos listákon nem alkalmazunk ilyen szűrést. A hitéleti képzést folytató egyetemi karok hallgatóit és oktatóit nem számoljuk bele az intézményi listákon az egyetemek létszámába.
A rangsorok kidolgozásában közreműködők
A rangsor elméleti megalapozását az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának rankinghálózata végezte, az összeállítás szakmai vezetője, a kiadvány szakmai szerkesztője, az elemzések készítője Fábri György (Disclaimer: az ELTE PPK oktatója). A számítások ellenőrzéséhez a hagyományos adatbázisprogramok (Excel, SPSS, R-R-Studio) mellett AI-alkalmazásokat is felhasználtunk.