„Hatalmas problémát jelent az, hogy a baleseti intézet intenzív osztályán dolgozó ápolók fele felmondott, hiszen ezek az osztályok már így is teljesítményük csúcsán járnak. Azok a kollégák, akik eddig is havi 200-240 órát dolgoztak, nem, vagy csak elképesztő túlterhelés árán tudják helyettesíteni a kiesőket” – mondta a HVG-nek Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, miután 13 ápoló távozott a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ – korábbi nevén Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) – intenzív osztályáról.
„Kórházunk minden rendelkezésére álló erőforrást mozgósít a folyamatos biztonságos betegellátás és a dolgozóink megtartása érdekében” – közölte Viola Árpád főigazgató.
A kórház igazgatója korábban a lapunknak azt mondta: a kialakult helyzetben a betegellátást úgy kívánják biztosítani, hogy minden rendelkezésére álló erőforrást mozgósítanak. Hogy ez pontosan mit jelent, honnan és milyen szakdolgozókat csoportosítanak át, nem részletezték.
A kamara elnöke szerint nem lesz könnyű új kollégákat találni, ugyanis eleve kevés egészségügyi szakdolgozó van a rendszerben, ezen belül az intenzív terápiás szakdolgozók száma is kevés. „Országosan 1500-2000 magasan képzett, intenzív osztályon dolgozó ápoló van, a számuk pedig az évek múlásával egyre csökken. Jelenleg többszáz intenzíves ápolóval van kevesebb, mint 5-6 évvel ezelőtt” – mondta Balogh.
Az egészségügyi miniszter szerint a béremelés enyhíteni fogja a bérfeszültségeket, ugyanakkor a szakemberhiány mellett különösen nehéz lesz a távozók pótlása.
Noha Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és az intézmény főigazgatója Viola Árpád is abban bízik, hogy az új egészségügyi szakdolgozói bértábla majd enyhíti a bérfeszültségeket, a kamara elnöke nem derűlátó. Szerinte a jelenlegi tervezet alapján épp a magasan képzett egészségügyi dolgozók fognak kis béremelést kapni. A kamara eddigi felmérése alapján egyelőre az látszik, hogy a magasan képzett, intenzív terápiás ápolók nagyjából maximum 7,5 százalék emelésre számíthatnak, ha nem lesznek további finomhangolások.
Ez méltatlanul kevés és egyáltalán nem motiváló
– jelentette ki Balogh. Úgy látja, további egyeztetések szükségesek a bértábla részleteiről, amelynek törvénytervezetét szerdán nyújtották be az országgyűlésnek. Balogh szerint az OBSI-ban kialakult helyzet csak a jéghegy csúcsa, mint mondta, bármelyik intenzív osztályon előállhat hasonló.
A törvénytervezethez mellékelt tartalmi összefoglaló szerint az előterjesztés a sávos bértábla helyett a dolgozó végzettségét és a gyakorlati időt figyelembe vevő, A-J fizetési osztályokba történő besorolást tartalmaz. A fizetési osztályok a különböző szintű képzettségek alapján különülnek el. A béremeléssel senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi besorolási alapilletményénél.
Az összefoglaló szerint az egészségügyi ágazatban tervezett egészségügyi programok megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása, ezért a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi szakdolgozók anyagi körülményeit és motiváltságát a lehetőségekhez mérten javítani lehessen.
Az Egészségügyi Minisztérium korábbi közlése szerint a kormányzat által az egészségügyi ágazatnak bejelentett 510 milliárd forintos többletforrás legnagyobb tétele – csaknem 192 milliárd forint – a szakdolgozói bérrendezés lenne, amely 123 500 dolgozót érint. A szakdolgozók alapbére átlagosan 15 százalékkal emelkedik, a személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt pedig nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet. A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra, valamint az intézmények működését biztosító munkatársakra, köztük műszaki szakemberekre, szerelőkre, adminisztrátorokra, informatikusokra is.