Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Erről Andrulla Vasziliu EU-biztos jutott egyetértésre Brüsszelben Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával.
A tárgyalásokról és Hoffmann utazásáról az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős európai biztos számolt be az EU-országok oktatási minisztereinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.
Mint mondta, a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik a unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését, ez utóbbin belül egyúttal a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását.
Ami a magyar felsőoktatási törvényt illeti, ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű Európai Diákszövetség (ESU) nevű ernyőszervezet - amely tavaly szeptemberi nyilvántartás szerint 38 ország 45 diákszervezetét tömöríti - felhívással fordult az európai oktatási miniszterekhez, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, mert a törvény korlátozza a munkavállalók mozgásszabadságát.
"Budapestet fel kell szólítani, hogy álljon meg, itt és most" - nyilatkozott pénteken Allan Päll, az ESU elnöke. Mint megjegyezte, jelen esetben - az oktatási büdzsé megnyirbálásán túl - már az egyének szabadságának korlátozásáról van szó. Az ernyőszervezet felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot Magyarország ellen a felsőoktatási törvény ügyében.
