| Mitől színlelt? |
Színlelt munkaszerződésnek hívjuk azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. |
Az illegalitásért a munkavállaló is csúnyán megfizet, vele szemben ugyanis az APEH jár el, aki a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel.
Ilyenkor ráadásul kötelezheti is az alkalmazottat tartozásai befizetésére. Rosszabb esetben pedig késedelmi pótlékot is kiszabhat – válaszolt Viszló László ügyvéd, munkajogi szakértő a hvg.hu olvasóinak kérdéseire.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egyik legfontosabb feladatának tartja színlelten szerződők jogkövető magatartásának kikényszerítését – tájékoztat Szárazné Zara Andrea, a Munkaügyi Főosztály vezetője. Ehhez azonban szerinte nem árt ismerniük a munka- és a polgárjogi szerződés alapkritériumait.
Munkaviszony kialakításakor elengedhetetlen az írásos forma, amelyben a felek rögzítik a személyi alapbér nagyságát, munkaköri leírásokat, a munkavégzés helyét és nem utolsósorban a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget. Egy vállalkozói szerződésnek ezzel szemben nincsenek alapvető tartalmi követelményei, ahogy írásba foglalása sem kötelező – mutat rá a főosztályvezető.
Mindkét jogviszonyba belefér viszont a tartós és rendszeres munkavégzés, illetve díjazás, az időbeli lekötöttség, a meghatározott helyen kifejtendő tevékenység. Nehezen húzható meg tehát a határ a két szerződéstípus között. A vízválasztó ilyen esetekben az lehet, hogy a felsoroltak közül milyen jogok és kötelezettségek szolgálják a szerződés fő célját. Határesetekben a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint az ellenőrzési jog megléte vagy hiánya dönt. Amennyiben a szerződés bármelyiket tartalmazza, színleltnek minősíthető.
Ha ön munkáltató és szeretné elkerülni, hogy vállalkozói szerződését munkaviszonnyá minősítsék a következő két lehetőség közül választhat:
Megbízottaiból alkalmazottat "varázsol", vagy betartja vállalkozói szerződés jogi feltételeit. A törvényes munkaviszony kialakítása valamivel drágább, de biztos módszer az ellenőrök távoltartására. A vállalkozói szerződések törvényessé alakítása több rizikót rejt magában, de nagy valószínűséggel megéri a kockázatot.
Amennyiben úgy dönt, hogy legalizálja szerződéseit, és mostantól alkalmazottként jelenti be vállalkozóit, közel 30 százalékos bérköltség-növekedéssel kell számolnia. Ez 200 ezer forintos bruttó bér esetén az alábbi kiadásokat jelenti:
| Bruttó bér | 200000 |
| Nyugdíjjárulék 8,5% | 17000 |
| Egészségbizt. Jár 4% | 8000 |
| SZJA | 48750 |
| MVJ | 2000 |
| 75750 | |
| Tb nyjár 18% | 36000 |
| tb egbizt 11% | 22000 |
| MAJ | 6000 |
| EHO | 1950 |
| Szakképzési hjár | 3000 |
| 68950 |
Tehát a munkáltatónak havi 268.950 ft-ba kerül a foglalkoztatás. Vállalkozók esetében mindössze az áfa terheli a munkáltatót, így a megbízás teljesítésekor csupán a töredékét kell fizetnie egy munkáért.
| Tippek legális szerződéshez |
| A színlelt szerződések legalizálásához Viszló László munkajogász az alábbi tanácsokat adja: • Iktassa ki a munkaköri leírást a vállalkozói szerződésből, mivel egy megbízó nem rendelkezhet széleskörű utasítási joggal. • Kösse ki az alvállalkozó bevonásának lehetőségét, mert ez gyengíti a személyes közreműködés kizárólagosságát. • Ne szabályozza le a szolgáltatás folyamatát, csak annak tárgyát és határidejét. • Részletesen térjen ki a hibás teljesítés esetén történő eljárásra, illetve a biztosítékokra. • A szerződésből célszerű kihagyni az indokolási kötelezettséget, mentesítést, illetve végkielégítést. • A kártérítési felelősség korlátozása sem lehet eleme a vállalkozói szerződésnek a gondatlan károkozás esetére, mivel ez a Polgári Törvény (Ptk.) szerint nincs korlátozva szemben a Munka Törvénykönyvével. |
Mindkét esetben több adminisztrációs feladattal, s ezáltal a bérköltségek emelkedésével kell számolnia. Arról nem is beszélve, hogy nagy a lebukás veszélye, a törvény ilyen jellegű kiskapui csak a probléma tüneti kezelésére alkalmasak. A hatóságok minden jogesetet egyedien vizsgálnak a moratórium lejárta után.
A harmadik opció az átalánydíjas szerződés, amelynek előnye, hogy a munkavállaló garantáltan minden hónapban a tényleges teljesítés mértékétől függetlenül fix díjazáshoz jut. Hátránya, hogy a leterheltség nem tervezhető, illetve nagyobb a veszélye a munkaszerződésé minősítésnek.
A fentiek tükrében célszerű, ha a vállalkozó saját eszközein és vállalkozása telephelyén végzi feladatait. Ha az általa használt munkaeszköz a megbízó tulajdona, kölcsönveheti azt tartós bérleti vagy lízingszerződéssel.
Tekintse meg a munkajogász által javasolt szerződésmintákat a csatolt dokumentumok között!