Februárban lép hatályba a munkaügyi ellenőrzésről szóló 2005. évi CLV. törvénymódosítása, melynek értelmében a kiszabható bírság felső határa 20 millió forintra emelkedett. A színlelt szerződésért járó büntetés is kerülhet ennyibe, ha az elkövető visszaeső, illetve a visszaélés több munkavállalót is érint egyszerre.

Ilyenkor a Munkaügyi Főfelügyelőség további szankciókkal sújthatja a vállalkozót. Elrendelheti például a foglalkoztatás felfüggesztését meghatározott időtartamra, s ezalatt kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

A munkaügyi ellenőr – a büntetés kiszabása mellett - jelentheti a szabálytalan foglalkoztatást az adóhatóságnak. A színlelt szerződés leleplezésekor az APEH indíthat vizsgálatot, melynek során ellenőrzi, hogy az elmúlt években a cég fizette-e rendszeresen az adókat és járulékokat - tájékoztatott Dr. Juhász István szakmai elnökhelyettes.

A vizsgálat az ügylet bevallásának utolsó napjától számított öt éves időtartamra terjed ki. Így például egy két évvel ezelőtti mulasztást akár 2010 utolsó napjáig is büntethetnek. A szabálysértőnek ebben az esetben bírságot és késedelmi pótlékot kell fizetnie. Az előbbit az évek során felhalmozott adóhiány 50 százalékában, 1 millió esetén 500 ezer forintban állapítják meg.

A késedelmi pótlékot maximum 3 évre számíthatja fel az adóhatóság. Ilyenkor a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével, jelenleg 12 százalékkal, kell elvégezni a számítást az adóhiány összegét alapulvéve. Az adóhivatal méltányossági eljárás keretében mérsékelheti, vagy elengedheti mind a  két büntetést, de színlelt szerződések esetében ez szóba sem kerülhet - figyelmeztet Juhász.

Ráadásul a Büntető Törvénykönyv tavaly szeptember 1-jétől hatályos módosítása bűncselekménynek minősíti a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást. Ez alapján büntetni rendeli azokat a foglalkoztatókat, akik színlelt szerződéssel elmulasztják teljesíteni közteherviselési kötelezettségüket.

Az új bűncselekmény elkövetőjét már alapesetben is 2 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Legsúlyosabb esetben pedig 8 éves börtönbüntetésre is számíthatnak a munkáltatók. A munkáltatót abban az esetben vonhatják büntetőjogi felelősségre, ha nem fizeti meg a korábban elmulasztott járulékokat. Erre azonban lehetősége van a büntetőeljárás teljes időtartama alatt egészen a vádirat benyújtásáig. A vádirat benyújtása előtti járuléktartozása megfizetésével pedig mentesül a büntetőjogi felelősség alól is.

A törvénymódosítás értelmében a moratórium 2006. június 30-ig ad haladékot a vállalkozásoknak szerződéseik legalizálására. Az adóhatóság július 1-től, akár megállapítás időszakára vonatkozóan visszamenőleg is bírságolhat.