szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

A minimálbérből élők kétszer annyi munkavállalói járulékot fizethetnek, és rosszabbul járhat az is, aki munkáltatója helyett az APEH-ra bízza a bevallása kitöltését. De milyen magánszemélyeket érintő adóváltozásokra lehet még számítani, ha az októberi tervezetet elfogadja a parlament?

Mi változik és mi marad?
- nem lesz ingatlanadó
- elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése
- marad a  4 százalékos különadó
- megszűnik a 35 százalékos osztalékadó
- értékalapú helyett fix összegű lesz a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény lesz a  nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe
- szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit
Ez a második adótörvény-tervezet, ami idén ősszel a parlament elé kerül, pedig néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, januártól mégsem lesz változás az adózásban. A szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán ugyanis az első kormányzati lépések között szerepelt a jövő évi költségvetés és az adómódosítások visszavonása. Ám október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, amelyben a legtöbb szakértő szerint elsősorban apróbb technikai jellegű módosítások szerepelnek. De az sincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben  a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is.

Ilyen például az is, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell fizetnie, mint eddig – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. 

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez, a tervek szerint, megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot. 

Ami pedig éppen a kétszerese a jelenlegi mértéknek. Bár a kormány nem tervezi a minimálbér megadóztatását, a javaslat mégiscsak egyfajta adóalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell majd fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel vesz fel, vagy munkahelye –  a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól, ha minden igaz, az úgynevezett személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.

Adójóváírás és a 13. havi nyugdíj: melyik kerül többe? (Oldaltörés)

A minimálbért még 6 évvel ezelőtt tette a kormány adómentessé azzal, hogy az adójóváírás mértékét háromról kilencezer forintra emelte. Ez a módszer – az okleveles adószakértő szerint – épp évi 140 milliárd forinttal került többe a költségvetésnek, mint amennyit a büdzsében erre elkülönítettek. 

Az adójóváírás úgynevezett megtriplázásával ugyanis nemcsak a minimálbér vált adómentessé, hanem extra kedvezményhez jutott minden adózó, akinek éves jövedelme nem volt több 1,2 millió forintnál. Ezt a csorbát azóta sem küszöbölték ki, noha a kiegészítő adójóváírás időközbeni bevezetésével sikerült csökkenteni a hiányt. Ma már újra egységes és indokolatlanul magas, pontosan 11340 forint az adójóváírás mértéke. Vagyis mindenki jogosult erre az összegre, amíg éves jövedelme el nem éri az 1,2 milliót. Igaz, a szakértő számításai szerint a jóváírás megszüntetésével összesen 140 milliárd forinttal többet lehetne spórolni, mint a 13. havi nyugdíj (összesen 210 milliárd forintos költség) elhagyásával, de az állami költségek effajta visszaszorítása idáig még javaslatként sem fogalmazódott meg. 

Mi több, az adójóváírás mértékét évről-évre emelik, gyakran az adókedvezményekkel párhuzamosan. A jövő évi adóterv része az is, hogy korlátozás nélkül adható béren kívüli  adómentes juttatás, pontosabban erre utal a jelenleg is érvényes évi  400 ezer forintos felső határ eltörlése. Pedig a korlátozás megszüntetése nem mindenki számára teremt egyértelműen kedvezőbb helyzetet, mivel ezzel párhuzamosan új, egyedi korlátokat vezetnének be bizonyos juttatásoknál, s azokat sem szüntetnék meg, amelyek már most is érvényesek – hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adószakértője. Az új szabály szerint, ha a dolgozó tanulmányi szerződést köt a munkáltatójával, az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségei éves szinten nem haladhatják meg a minimálbér két és félszeresét, és kultúrautalványban is legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeget kaphatja évi juttatásként a dolgozó adómentesen.

Eszerint jövőre rosszabbul járhat az, aki munkavállalójával olyan tanulmányi szerződést kötött, melynek éves díja eléri, vagy legalábbis megközelíti a 400 ezer forintos keretet. Ebben az esetben ugyanis a képzés költségének a minimálbér kétszerese feletti része után januártól adóznia kell majd. Nem tanácsos a kedvezőbb feltételek kihasználása érdekében jelentősen csökkenteni és adómentes juttatással pótolni alkalmazottaink bérét - figyelmeztet Erdős Gabriella, a PwC adószakértője. Erre, mint mondta, nagy valószínűséggel ugrik majd az APEH, és ha bebizonyosodik, hogy a bérek átalakításának hátterében szándékos adócsökkentés áll,  már  az adóhiány 75 százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat büntetésként a jelenlegi 50 százalék helyett.

Megúszhatja a munkáltató a bevallások kitöltését (Oldaltörés)

A büntetés szigorításával egyidőben enyhítik is a munkaadók – elsősorban adminisztrációs – terheit. Eszerint megtagadhatják munkavállalóik adóbevallásának kitöltését, azzal a kitétellel, hogy felhívják a figyelmüket az adóhatóság új szolgáltatására, az egyszerűsített bevallásra. Ennek lényege, hogy maga az APEH állítaná össze az elszámolást a munkáltatói adatszolgáltatás alapján, az érintettnek pedig, ha egyetért vele, nem lesz más dolga, mint hogy aláírva visszaküldje azt.  Nem árt, ha az adózó tudja: az egyszerűsített bevallással fennáll a veszélye, hogy kevesebb adójóváírást kap, mint ha munkáltatójával töltetné ki a bevallását. A személyijövedelemadó-bevallást kitöltő internetes program nemcsak azt engedi meg, hogy a saját kárukra tévedjenek az adózók, hanem azt is, hogy az adóhivatal tévedjen az ő kárukra.

A magánszemélyek bevallásához használt 0753-as nyomtatványkitöltő szoftver megjelenése óta úgy működik, hogy az adójóváírás kiszámításakor csak jelzi az igénybe vehető összeget, a tényleges kedvezményt azonban az adózóknak kell beírniuk. Ehhez az M30-as munkáltatói igazolást használják, ami félreviheti a számítást. A program csak egy piros számmal jelzi, hogy a meghatározott jövedelem mellett mennyi alkalmazotti kedvezményt lehet igénybe venni. Az adózóknak a mellette lévő rubrikába önállóan kell beírniuk az összeget. Angyal József adószakértő – aki egyben egy szoftverekkel foglakozó vállalkozás igazgatója – úgy véli, elvárható lenne a kitöltőprogramtól, hogy az adójóváírást automatikusan feltüntesse a bevallásban, és az adózók ne tévedhessenek a saját kárukra.

Az ellenőrzőprogram hibát jelez, ha a lehetségesnél több kedvezményt próbálnánk meg érvényesíteni, ha viszont kevesebbet, csak figyelmeztető üzenetet küld, azt is csak két éve. Hibázni pedig meglehetősen könnyű, ha valaki a munkáltatójától kapott igazoláson feltüntetett adatokat írja be a nyomtatványkitöltő szoftverbe. Előfordulhat, hogy a kifizetők nem az év végén ténylegesen járó adójóváírást vették figyelembe az adóelőleg kiszámításánál. Hiába van például januártól munkaviszonyunk, ha csak április közepén kértük a munkáltatónktól az adójóváírás figyelembevételét. Ebben az esetben az M30-as igazoláson csak kilenc hónap, vagyis kilencszer 11340 forint szerepel majd, holott 12 havi munkaviszony után 12-szer 11340 forint járna.

Mindezek tükrében jobban teszik az adózók, ha a számítógépes program által pirosan jelzett összeget (vagyis ami a figyelmeztető üzenetben megjelenik) egyszerűen beírják a mellette lévő rubrikába, és nem a munkáltatótól kapott papír alapján tüntetik fel az adójóváírást. Amennyiben pedig az APEH-ra bízzuk a bevallásunk kitöltését, célszerű alaposan ellenőrizni a kitöltött kedvezményeket és jóváírásokat, mivel az adóhivatal is az M30-as nyomtatványt, jobban mondva a munkáltató adóelőleg-levonási adatait veszi majd figyelembe a bevallásunk kitöltésénél. Ez azért probléma, mert az adóelőleg-levonási és az év végi adóvég-elszámolási szabályok eltérnek egymástól.

Az adózónak az adóévet követő év február 15-ig kell az adóhatósághoz bejelentenie, ha az egyszerűsített bevallás lehetőségével kíván élni. Az adóhatóság az általa összeállított bevallásról április 30-ig értesíti az adózót, akinek ezt követően a bevallást vissza kell küldenie. Amennyiben az adózó nem ért egyet az abban foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adóhatóság által küldött adatok javítására.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Gazdaság

GKI: adóreform, és hitelességjavító intézkedések kellenek

A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy a hitelességet és bizalmat erősítő néhány területre koncentráló intézkedéssorozatot vezessen be, ezek között az egyik legfontosabbnak a többlépcsős adóreform megvalósítását, egy hiteles eurócsatlakozási menetrend meghirdetését tartják.

MTI Gazdaság

Ötpárti az adóreformról: kompromisszum az örökösödési adóról?

Konszenzus lehet az öt parlamenti párt között az MDF által javasolt örökösödési illeték megváltoztatásáról; a Fidesz kedden azt javasolta, hogy júliustól töröljék el a haláladóként is emlegetett négy százalékos különadót. Erről a pártok képviselői adtak tájékoztatást az adóreformról tartott tárgyalást követően.

Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

A szombati tüntetésen megsérült MSZP-alelnök elmondta, mi történt

A szombati tüntetésen megsérült MSZP-alelnök elmondta, mi történt

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe

Fájhat Orbán feje: a kormánypárti sajtó tapos a lelkébe

Felcsúton járt a Mikulás

Felcsúton járt a Mikulás

Ez történt: eltörölték az EU-ban az indokolatlan webshopos korlátozást

Ez történt: eltörölték az EU-ban az indokolatlan webshopos korlátozást