Mi az az ellenőrzött külföldi társaság?

Székhelye olyan országban van, ahol a társasági adó kulcsa nem éri el a magyarországi kétharmadát. Ezek nem OECD, nem EU-tagországok és nincs kettős adóztatást elkerülő egyezményük Magyarországgal.

Az új törvénnyel jobban járnak azok a vállalkozások,  akik az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 50 százalékát magyar állampapírokba fektetik 2009. június 30-áig és legalább két évig ott tartják. Ekkor ugyanis az osztalék háromnegyedét levonhatják az adólapjukból. Ez az egyetlen  lényeges változás, amit tartalmaz az új törvény a korábban hatályban levő társasági adó és szolidaritási adó szabályokhoz képest – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadás üzletágának partnere.

Magánszemélynek jövőre minimum 10 százalékkal kevesebb adót kell fizetnie a saját cégéből kivett osztalék után. Vagyis azon ügyletek, amelyek után idáig 35 százalékos kulccsal adóztak a magánszemélyek, jövőre 25 százalékos kulcs alá esnek. Jövőre tehát a cég (társ)tulajdonosa a cégből kivett osztalék után már nem 35, csak 25 százalékkal adózik, feltéve, ha az több, mint saját tőkéjének 30 százaléka. Ez utóbbi csökkentett a cég értékelési tartalékával. 

Az állampapírok között, mint mondta, ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társaságnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig realizálja, vagyis - a visszaélések elkerülése érdekében - az ügyletet még 2008. nyaráig lebonyolítsák. A kedvezmény nem vonatkozik az Andorra, Monaco és Liechtenstein székhelyű vállalkozásokra.

További kedvezmény, hogy jövőre, ha a ellenőrzött külföldi leányvállalat jegyzett tőkéjét az anyavállalat tőkekivonással leszállítja vagy jogutód nélkül megszűnik és ebből a tulajdonosnak bevétele származik, akkor  a cég bevételének háromnegyede adómentes lehet, amennyiben az osztaléknál említett feltételek teljesülnek.

 Az adóamnesztia értelmében a jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adómegállapítás nem tehető, és ezen jövedelmek keletkezésével, befolyásával összefüggő adó- és számviteli kötelezettségekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség sem állapítható meg, ha a vállalkozás a fenti kedvezményeket úgy veszi igénybe, hogy minden előírt feltételnek megfelel – mutat rá a Deloitte szakértője.

A cégek osztalékára vonatkozó adóamnesztiához hasonló szabály érvényes a magánszemélyekre is, ha alacsony adókulcsú államban székhellyel bíró jogi személy, egyéb szervezet fizet számukra osztalékot. A  törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén az adó mértéke 10%.

Magasabb illeték, dupla bírság

A törvény hatályba lépésétől fogva mentes az öröklési illeték alól a gyermek, házastárs, szülő, eltartott szülő nélküli unoka öröklése esetén a megszerzett örökrész –lakás - tiszta értékéből 20 millió forint. Amennyiben a lakás miatti illetékalap a 20 millió forintot nem éri el, akkor a különbözet az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesítésére fordítható. Ugyancsak illetékmentes bármelyik EGT tagállam papírjának öröklése.

Új szabály szerint az ingatlan a forgalmi értéke 50 százalékánál alacsonyabb vételár mellett történő „visszterhes megszerzése esetén” a forgalmi érték 50 százaléka, és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell ezentúl megfizetni. Egy 10 millió forintért vásárolt ingatlan után, ha forgalmi értéke 25 millió forint, akkor az utóbbi fele 12,5 millió forint és a 10 millió között, vagyis 2.5 millió forint után ajándékozási illetéket kell fizetni. Természetesen visszterhes vagyonátruházási illeték is terheli az ügyletet.

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt a vállalkozó akkor veheti igénybe, ha nyilatkozik a nettó árbevétele megoszlásáról, illetve arról, hogy két éven belül tovább értékesíti az ingatlant. Ezt, vagyis a feltételek teljesülését az APEH ellenőrzi – figyelmeztet Veszprémi. Amennyiben a vállalkozó nyilatkozatában foglaltak nem teljesülnek, vállalkozói bejelentés esetén az illetékkülönbözet 50 százalékkal emelt összegét, az adóellenőrzés során tapasztalt eltérésnél pedig az illetékkülönbözet kétszeresét szabja ki az adóhatóság.

Módosul a közvetített szolgáltatás törvényi definíciója is. A helyi iparűzési adó alapja a jövőben csökkenthető azon szolgáltatások ellenértékével is, melyet az adóalany az általa értékesített “új lakás” előállításához vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Eszerint az ingatlanfejlesztő például a  kulcsra kész lakás megszerzésével kapcsolatos kiadásokat nem csak akkor tudja levonni, ha adásvételi szerződés keretében vásárolja meg, hanem akkor is, ha szolgáltatásként számlázzák le részére vállalkozási szerződés alapján a lakás építését. – mutat rá a szakértő.