Ami nem jött be: pályázati bukták 2008-ban

A listavezető támogatás

Tavaly ősszel ráébredtek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4.1,  5.1 és 5.2 gondozói, hogy a 2009. január 31-ig megszabott 21,5 milliárdos rekordkeret elköltésére az akkor aktuális feltételekkel semmi remény. A közreműködő szervezet véleménye szerint a gyenge pályázói aktivitás okai főleg a környezetvédelmi és energetikai pályázatok specialitásaiban (bonyolult megvalósíthatósági tanulmány, hosszan megtérülő technológia) keresendők. Sokan nehezményezték a támogatási intenzitás alacsony voltát, s azt, hogy mint minden pályázatnál, itt is jelentkeztek a saját forráshoz jutás nehézségei.

Így október közepétől a pályázati feltételek egyszerűsítésével, javításával (például 50 százalékos intenzitás), a pályázói kör kiterjesztésével és országos tájékoztató rendezvénysorozattal próbálkoztak újabb jelentkezőket szerezni. Nem is sikertelenül. A legfrissebb adatok szerint a személyes megkeresés hatékonyságát bizonyítják: a 4.1-es kiírásra (megújuló energia) a korábbi 1 milliárdhoz képest már több mint 8 milliárdos igénylés érkezett, közülük 24 pályázó el is nyert 2,6 milliárdot. Az 5.1-en (energiahatékonyság növelése) a százat közelíti a beérkezett pályázatok száma, az igényelt összeg 3,8 milliárd, az elnyert mondjuk még csak 600 millió. A harmadik feles finanszírozásra kiírt 5.2-ben 59 pályázatból 48 már nyert, 317 milliónak már biztos van helye.

Bár az adatokban a következő egy hónap során még számottevő változás várható (hiszen a pályázatok hivatalosan csak ezen a héten zárulnak), ugyanakkor az látszik, hogy az összes keret majdnem fele, körülbelül 10 milliárd forint így is megmarad. Ezt már biztosan átviszik a következő tervezési időszakra, melyben a 4.1 és 5.1 konstrukció megszűnik, helyettük várható az irányultságában hasonló 4.2, 4.4. és 5.3 illetve 5.4 megjelenése. Az 5.2 viszont kisebb módosításokkal március elején ismét megjelenik majd.

A finisben javított pályázat

Az innováció terén minden másnál nyilvánvalóbb az ország „vízfejűsége”. A vállalati innováció kis összegű támogatására a Közép-magyarországi régióban kiírt KMOP 1.1.4-gyel minden a legnagyobb rendben ment, ami a keretek jegyzését és felhasználását illeti: a 3,6 milliárd éppen elégnek bizonyult. Az augusztusban 13,8 milliárdos kerettel ugyanerre a célra kiírt, országosan pályázható GOP 1.3.1-gyel viszont sokat szenvedett a kiíró hivatal.

A piacközeli fejlesztéseket megvalósító vállalkozások projektjükhöz 40 százaléknyi, tágan értelmezett (15-250 millió közötti) támogatást nyerhettek, illetve sokan csak nyerhettek volna, ha egyáltalán pályáznak. Az érdeklődés ugyanakkor kiábrándítóan gyér volt: az első körben mindössze 3,8 milliárdot igényeltek és 2,5-et nyertek a pályázók, így október végén ismét meghirdették (folytatólagosan) a kiírást, 2009. január 9-i utolsó beadással. Így ha minden most pályázó nyer (igényelt összeg 4,4 milliárd), akkor már a keret több mint felét sikerült elsózni. Ez persze még mindig sovány, tehát a hosszabbítás a második kört is elérte: február 26-ig érkezhetnek a beadványok, amelyeket külön bírálati szakaszban értékelnek.

A GOP 1.3.1 tipikusan azon pályázatok közé tartozik, ahol még mindig rendkívül sok papírmunkával jár a beadvány elkészítése, az elbírálás valódi hossza pedig messze túlmegy a gyors reakciókat kívánó innovációs piachoz képest. Az eljárás gyorsítására a kiíró többször is tett ígéretet, továbbá (a GOP-okra egységesen érvényesen) az előleg mértéke és az árbevételi vállalások eltörlése könnyítheti a pályázók életét. Egyéb módosítási javaslatok közül pedig az érdekeltek kíváncsian várják, hogy melyeket találják meg a végleges kiírásban, mely hamarosan megjelenik. Március 2-től lehet beadni az újabb pályázatokat, melyeket a közreműködő szervezet kéthavi adagokban értékel majd. A fejlesztési célt jelentősen csökkentett kerettel, 10 milliárd forinttal támogatják (a KMOP kerete nem változik).

Szintén dobogós kiírás

Egy új típusú pályázat a sor végén, amelynél nem nagyon találkoztak a támogatói és a vállalkozói elképzelések: a GOP 2.1.4 nagyvonalú, majdnem 5 milliárdos keretéből 4 a kiírók nyakán marad, a pályázók mindössze 820 milliót igényeltek belőle. A közép-magyarországi tükörpályázat is csak egy kicsit volt sikeresebb, hiszen ha minden jól megy, az oda szánt egymilliárd forintnyi keret fele elkel.

Elképzelhető, hogy a kis- és középvállalkozások környezeti szemléletmódját ilyen nehéz megváltoztatni, vagy pedig a környezeti terhelést már rövidtávon bizonyítottan csökkentő és legalább középtávon gazdaságilag megtérülő beruházások közül egyelőre még sokkal fontosabb a cégek számára az energiahatékonyság, mint például a korszerű csomagolástechnika bevezetése. A pályázat egyébként 5-50 millió közötti összeggel, 40 százalékos arányban támogatja a projekteket, az újbóli meghirdetésről egyelőre nincsenek információink.