Május 31.: mire csap le az adóhivatal?

Kapcsolt vállalkozások az egymás közötti ügyletek árának (azaz a transzferáraknak) alakításával képesek lehetnek befolyásolni eredményüket, így  azt is, mennyi adót fizessenek. Az adótörvények ezt akadályozva írják elő, hogy az adóalap meghatározása során a kapcsolt ügyleteket szokásos piaci áron kell figyelembe venni. A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek szokásos piaci áráról nyilvántartást (transzferár-dokumentációt) kell készíteni. A transzferáraknak és a transzferár-nyilvántartásoknak az adóhatóság évek óta egyre fokozódó figyelmet szentel.

Idén várhatóan nemcsak többször, de alaposabban vizsgálhatja majd a kapcsolt vállalkozások közti árak mértékét és a kapcsolódó nyilvántartásokat az adóhivatal. Az APEH a közép-magyarországi regionális igazgatóságán olyan szakosított ellenőrzési csoportot hozott létre, amely kimondottan a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adóvonzatait ellenőrzi. Ez a csoport nemcsak saját illetőségi területén működik majd, hanem szakmai segítséget nyújt más igazgatóságok által végzett ellenőrzések során is. Az adóhatóság idáig főként azt ellenőrizte, hogy egyáltalán dokumentálta-e a cég kapcsolt vállalkozásaival létrejött ügyleteit és az elkészült nyilvántartások megfelelnek-e a formai követelményeknek. Vagyis, a vonatkozó jogszabályokban előírt információk szerepelnek-e a dokumentációban. Mulasztási bírságra adhat okot, ha bármely, a vonatkozó PM-rendeletben előírt tartalmi elem hiányzik a dokumentációból. A mulasztási bírság a piaci ár szempontjából egyébként nem releváns adminisztratív adatok hiányáért is jár, azaz ha például a társaság székhelye, adószáma vagy a dokumentáció készítésének napra pontos dátuma hiányzik.

Az APEH szemében a fenti hiányosságokkal azonos súlyú bakinak számít, ha olyan, a transzferár-elemzés szempontjából fontos elemek maradnak ki a dokumentációból, mint a végzett funkciók és a vállalt üzleti kockázatok bemutatása, vagy éppen az összehasonlító adatok feltüntetése. 

Újabban fokozottan ellenőrzi az APEH a dokumentáció elkészítésének hitelességét. Ennek érdekében akár a nyilvántartás elkészítésére felkért tanácsadóval kötött szerződést is elkérheti. Amennyiben a szerződést később kötötték a dokumentáció elkészítésének határidejénél, szinte garantált a büntetés – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adótanácsadási üzletágának partnere. Amennyiben a cégnek nincs a törvényi előírásoknak megfelelő transzferár-nyilvántartása kapcsolt ügyleteire vonatkozóan, akkor hiányzó vagy hiányos dokumentációnként akár 2 millió forint mulasztási bírsággal is számolnia kell, ami ráadásul ismételten is kivethető. Mivel a nyilvántartást - a főszabály szerint -szerződésenként kell elkészíteni, ez jelentős bírság kockázatát jelentheti.

APEH-vizsgálat célkeresztjében: mi van a szerződés mögött?