Milyen veszélyeket rejtenek a láthatatlan ügyletek?

A „nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződés alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt” - szól a 18/2003-as pénzügyminisztériumi rendelet. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás elkészítésének első lépéseként tehát ezeknek az ügyleteknek a feltárását végzi el minden adózó. A hivatkozott, ellenőrzött ügyletek a kapcsolt felek kilétének felmérése után a számviteli nyilvántartásokból szűrhetők le leggyorsabban, hiszen itt minden tárgyévi teljesítéssel kiállított és beérkezett számlát rögzítenek. A tapasztalt tanácsadó mindezt kiegészíti néhány, a társaság finanszírozására, valamint különleges, csoporton belüli szolgáltatásnyújtásra, ingyenes átadásra vonatkozó rutinkérdéssel, és ezzel befejezettnek tekinti az ügyletek körének felmérését.

Mindez azonban sok esetben nem elég. Azok az ingyenesen nyújtott szolgáltatások, amelyek megvalósulásának nincs kézzelfogható nyoma, a legtöbb esetben a jóhiszemű adózónak sem jutnak eszébe, ám jelentős adókockázatot hordoznak magukban.

Kezességvállalás, avagy az állatorvosi ló esete
Az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokról az adózásban jártas szakembernek elsőként az internet-, telefon- és ingatlanhasználat jut eszébe mint sokszor látott kockázati tényező. Ezek mellett számos olyan szolgáltatás is létezik, amelyek hasonló, vagy nagyobb veszélyt hordoznak magukban, csak a társaság működésében jártas ember előtt nem jelennek meg közvetlenül. Ilyen szolgáltatás például a kezességvállalás.

A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!