Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az IPOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen szervezett V. Országos Szak- és Felnőttképzési Konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Szűcs György elmondta: aggályosnak tartják, hogy "a megszorítások jelentik a kormány egyetlen válságra adott válaszát". Nehezményezte azt is, hogy a szociális partnereknek rendkívül rövid idő áll rendelkezésére a részletes program megismerésére, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács már pénteken tárgyalja azt.
Az IPOSZ elnöke a szakmunkásképzés reformjával kapcsolatban kifejtette: a képzést három plusz egy éves rendszerben képzelik el. Ennek során az első három évben közismereti és gyakorlati tárgyak oktatására egyaránt sor kerülne, ezt követően, tehát 17 évesen a diákok szakmunkás-levelet kapnának, majd gyakornokként egyéves munkahelyi tapasztalatra tennének szert. A jelenlegi rendszerben az első két év kizárólag közismereti tárgyakat, míg a második két év elméleti és gyakorlati képzést is magában foglal.
Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a jelenlegi szakmunkásképzési rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az első két tanévet egyesek "pedagógiai elfekvőnek" nevezték el, utalva ezzel arra is, hogy ide általában a szerényebb képességű diákok kerülnek, akik a gyakorlati képzés hiányában nem tudják kamatoztatni gyakran kitűnő manuális készségeiket.
Az MKIK reformjavaslata szerint a közismereti és gyakorlati tárgyak oktatását az első két évben 50-50 százalékban, a harmadikban 30-70 százalékban, míg az utolsóban 20-80 százalékban lenne célszerű megosztani.
