Adóhatósági vizsgálatoknál néha nem árt a magyar nyelvtan szabályaival és a matematikai halmazelméleti fogalmakkal is tisztában lenni. A jogszabályok értelmezése speciális szakmai felkészültséget, a matematika logikai szabályainak alkalmazását igényli. Ezen túlmenően feltétlenül szükséges a szavak értelmezése a magyar nyelv szabályai alapján. Jogászok nem nagyon szeretik a matematikát, ezért gyakran előfordul, hogy jogszabályok értelmezésekor halmazelméleti szempontból nem tudják leképezni a jogszabály szövegét: például nem tesznek különbséget aközött, hogy adóalapba tartozó vagy adóalaphoz tartozó szövegrész szerepel a jogszabályban. Biológiában is tanultunk halmazelméleti fogalmakat: „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” (a bogarak halmaza része a rovarok halmazának). Ha felcseréljük, és azt mondjuk, hogy minden rovar bogár is, akkor ebből már egyértelműen következik, hogy a méhecskének kitinpáncélja van. Ilyen téves következtetéseket vonhatunk le akkor is, ha az adójogszabályokat felületesen értelmezzük halmazelméleti szempontból.

A becsléssel megállapított adóalapot általában egyéb jövedelemnek minősítik a revizorok. Ezt arra alapítják, hogy a becsléssel megállapított adóalapot az összevont adóalapba tartozónak tekintik. Ezzel a feltevéssel valóban nem lehet máshova besorolni az „eltitkolt jövedelmet”, mint az egyéb jövedelembe. A jogszabály szövege viszont azt mondja (Art. 109.§ (2) bekezdés), hogy a „Az adóhatóság (…) a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelem eltitkolást megállapítja”. Sajnos bármennyire nem szeretjük a matematikát, nem tudjuk kikerülni jogszabály-értelmezéskor. Az adóhatóság azzal, hogy az adóalapba tartozónak tekinti a becsléssel megállapított adóalapot, ezzel az összevont adóalap részhalmazának tekinti. A jogszabály szövege viszont halmazok unióját írja elő: összevont adóalaphoz kell hozzászámítani.

A becsléssel megállapított adóalapnak van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Két esetben van. Az egyik, ha a megbízólevél hatálya kiterjed az egészségügyi hozzájárulás adónemre is, illetve, ha a becsléssel megállapított adóalap évében a magánszemély bevallásában adójóváírást vett figyelembe.

A cikk folytatását az Adózónán olvashatja!

Angyal József
okleveles adószakértő