Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ezért tesznek erőteljes lépéseket az EU pénzügyminiszterei, az OECD és a G-20-ak az adóparadicsomok felszámolására, az adókerülés visszaszorítására. A becsült 200-250 milliárd euró jelentős része áfa-csalásból adódik, hiszen jónéhány cég csak áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött létre - hangsúlyozta az adóügyi biztos.
Az adócsalókat segítik az adóparadicsomok, öt európai ország, Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco valamint az egykori brit-holland gyarmat szigetek. Ezek a határokon átnyúló befektetések, megtakarítások kikerülését segítik, nem adóztatják a nem rezidens országok állampolgárainak kamatjövedelmét, illetve befogadták az off-shore cégeket - ismertette Kovács László.
"Egy német állampolgár teletömött egy táskát pénzzel, átvitte egy másik uniós vagy nem uniós országba, és a kifizetett kamatjövedelemről a német adóhatóságot senki sem értesítette" - rajzolta le az adókikerülési modellt a biztos. Az első ellenlépés 2003-ban született, amikor a kifizető ügynökségeket, bankot arra kötelezték, hogy a kedvezményezett országának adóhatóságát értesítse a kifizetésről, ha ezt a banktitokra hivatkozva mégsem tette meg, akkor legalább a forrásadót kellett levonnia - ismertette a védekezési mechanizmus első állomását Kovács László. Később az említetett öt európai országgal és hat brit-holland gyarmattal megállapodás jött létre a forrásadó levonásáról, négy brit-holland gyarmat pedig az információ átadást választotta, így a rendszert 2005-től mindenütt be lehetetett vezetni.
A folyamatot a liechtensteini botrány gyorsította fel, amikor többek között a német posta elnök-vezérigazgatójáról derült ki, hogy jelentős összeget menekített ki az országba a német adóhatóságok elől úgy, hogy a kamatjövedelmet egy alapítványnak utalták át, az összeg végül a valódi tulajdonosokhoz került, így kikerülték a kamatadó direktívát. Kovács László elmondta azt is, hogy az EU pénzügyminiszterei, az OECD, és a G-20-ak erőteljes lépései nyomán már adminisztratív együttműködés jött létre az adózásról adatokat kérő országok között, és banktitokra hivatkozva nem lehet megtagadni az adóra kötelezettek adatait. Hozzátetette: Ciprus, mint EU tag, nem minősíthető adóparadicsomnak. Az adóügyi biztos előadásában definiálta az offshore cég fogalmát: az ilyen társaság gazdasági tevékenységet nem folytat, egy postafiókból és egy e-mail címből áll, más országban végzett gazdasági tevékenység megszerzett profitját utalja át, és kihasználja a fogadó ország nagyon alacsony, esetleg nullával egyenlő adózási kulcsát.
