Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Osztalék
Az egyezmények osztalékokra vonatkozó fő szabálya megegyezik a társasági adóról szóló törvényben foglaltakkal, amely szerint az osztalékot az az állam adóztatja, amelyben az osztalékot kapó személy illetőséggel rendelkezik (honos). A legtöbb egyezmény ezen felül megengedi az osztalékot fizető társaság országának, hogy korlátozott mértékben további adót vessen ki az ilyen jövedelmekre. Az alábbi lista összefoglalja, hogy a különböző országok milyen feltételek mellett legfeljebb mekkora adót vethetnek ki az osztalékra.
- Ausztria, Japán, Olaszország, Norvégia, Svájc, Belgium, Jugoszlávia: 10%.
- Nagy-Britannia:15%. Ha az osztalékot olyan társaság kapja, amely az osztalékot fizető társaságban jelentős mértékű (>25%) szavazati joggal rendelkezik, akkor 5%.
- Németország, Finnország, Franciaország, Svédország, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Luxemburg: 15% és 5%, ha az osztalék kedvezményezettje az osztalék fizetőjében jelentős mértékű közvetlen tulajdonnal rendelkezik. Németországban az adó 25% lehet, ha a csendestárs jut ily módon bevételhez.
- Dánia:15% és 5%, ha a kedvezményezett az osztalékot fizető társaságban jelentős mértékű tulajdonnal rendelkezik.
- USA:15% és 5%, amennyiben a haszonhúzó társaság az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10%-ban tulajdonosa.
- Görögország:45%, ha az osztalékot fizető társaság görög illetékességű, s 10%, ha magyar.
- Ausztrália, India:15%, de Indiában csak akkor, ha az osztalék új hozzájárulásra vonatkozik és a haszonhúzó társaság az osztalékot fizetőnek legalább 10%-ban tulajdonosa.
- Thaiföld:20% és 15%, ha a haszonhúzó társaság jelentős részben közvetlen tulajdonosa az osztalékot fizető társaság tőkéjének.
- Korea:10% és 5% a Thaiföldhöz hasonló feltételek mellett.
Amennyiben szeretné tudni, mik a különbségek telephelyek létrehozásánál és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan, olvassa el az Adózóna cikkét.
Az egyezmények osztalékokra vonatkozó fő szabálya megegyezik a társasági adóról szóló törvényben foglaltakkal, amely szerint az osztalékot az az állam adóztatja, amelyben az osztalékot kapó személy illetőséggel rendelkezik (honos). A legtöbb egyezmény ezen felül megengedi az osztalékot fizető társaság országának, hogy korlátozott mértékben további adót vessen ki az ilyen jövedelmekre. Az alábbi lista összefoglalja, hogy a különböző országok milyen feltételek mellett legfeljebb mekkora adót vethetnek ki az osztalékra.
- Ausztria, Japán, Olaszország, Norvégia, Svájc, Belgium, Jugoszlávia: 10%.
- Nagy-Britannia:15%. Ha az osztalékot olyan társaság kapja, amely az osztalékot fizető társaságban jelentős mértékű (>25%) szavazati joggal rendelkezik, akkor 5%.
- Németország, Finnország, Franciaország, Svédország, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Luxemburg: 15% és 5%, ha az osztalék kedvezményezettje az osztalék fizetőjében jelentős mértékű közvetlen tulajdonnal rendelkezik. Németországban az adó 25% lehet, ha a csendestárs jut ily módon bevételhez.
- Dánia:15% és 5%, ha a kedvezményezett az osztalékot fizető társaságban jelentős mértékű tulajdonnal rendelkezik.
- USA:15% és 5%, amennyiben a haszonhúzó társaság az osztalékot fizető társaság szavazásra jogosító tőkéjének legalább 10%-ban tulajdonosa.
- Görögország:45%, ha az osztalékot fizető társaság görög illetékességű, s 10%, ha magyar.
- Ausztrália, India:15%, de Indiában csak akkor, ha az osztalék új hozzájárulásra vonatkozik és a haszonhúzó társaság az osztalékot fizetőnek legalább 10%-ban tulajdonosa.
- Thaiföld:20% és 15%, ha a haszonhúzó társaság jelentős részben közvetlen tulajdonosa az osztalékot fizető társaság tőkéjének.
- Korea:10% és 5% a Thaiföldhöz hasonló feltételek mellett.
Amennyiben szeretné tudni, mik a különbségek telephelyek létrehozásánál és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan, olvassa el az Adózóna cikkét.
