A gazdasági válság előtt sokan inkább betegen is bementek a munkahelyükre, mert féltették állásukat. Ám amióta a cégek nagyrésze éppen csak hogy a felszínen tartja magát, megnőtt azoknak a száma, akik a munkanélküliség elől próbálnak a táppénzbe menekülni. A cégek  az elbocsátás egyik alternatívájaként a dolgozókat táppénzre küldték.   

Miközben a cégek az elbocsátások miatt kevesebb járulékot fizetnek be a Tb-kasszába, a betegállományban lévők az előirányzatban szereplő havi mintegy 8,5 milliárd forint helyett  rendre 9,3 milliárd forintot vettek fel, így –az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)  számításai szerint - ez év első hét hónapjában már 5,4 milliárd forinttal  többet költöttek táppénzre az e-alapból, mint tavaly ilyenkor. A növekvő kasszahiány és a sorozatos visszaélések miatt augusztustól szigorították a táppénz szabályokat. Az új szabályok kizárólag a 2009. augusztus 1. után keresőképtelenné vált dolgozókra vonatkoznak.

Augusztustól a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje. Ilyen jogon azok kaphatnak táppénzt, akiknek jelenleg nincs ugyan biztosítotti jogviszonyuk, de korábbról van némi biztosítási idejük. A jogalkotó célja feltehetően az volt, hogy a munkanélküliség elől ne meneküljenek a dolgozók betegállományba. Az e címen kapható táppénz összegénél, többek között, a biztosításban töltött időt, a családi állapotot, a család jövedelmi viszonyait mérlegeli a hatóság. 

Tizenöt nappal rövidült a passzív ( tehát a munkaviszony megszűnése után igénybe vehető) táppénz ideje is, amely így az eddigi 45 nap helyett  30 napig vehető igénybe (a munkaviszony megszűnését követő három napon belül). Ennek összegét a minimálbér másfélszeresében maximálták,  azaz legfeljebb havi 107 ezer 250 forintot kaphat a dolgozó.

© www.egycseppfigyelem.hu

Csökkentették a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó, betegszabadság után fizetett  távolléti díjat:  az eddigi 80 százalék helyett 70 százalékot fizet a munkáltató a dolgozónak. Bár a tizenöt nap betegszabadság általában fedezi a dolgozók éves betegségeinek idejét, ha ezt túllépi valaki, a munkáltató  helyett az OEP fizeti a táppénzt, súlyos esetekben akár egy évig.

A táppénz összege mérséklődött: a folyamatos, legalább két évi biztosítási idővel rendelkezők esetében a figyelembe vehető jövedelem a naptári napi átlagnak a 60 százaléka (korábban 70 volt), ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka (korábban 60 volt.)

Maximálták az egy napra kifizethető táppénz összegét is, amely nem haladhatja meg a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt a jogosultság kezdő napján érvényes havi minimálbér négyszeresének egy napra jutó, tehát harmincad részét (jelenleg 9533,33 forint/nap), illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően (passzív táppénz) a minimálbér 150 százalékának egy napra jutó, tehát harmincad részét (3575 forint/nap). A hvg.hu által megkérdezett bérszámfejtő szerint az összeg maximálásával elkerülik,  hogy a munkáltatónak – ha munkavállalója jóval többet keresett előző munkahelyén –  a táppénz egyharmadát kelljen kifizetnie, vagyis sokkal többet annál, mint amennyire képes.

A szabályozás értelmében tehát senki nem kaphat több táppénzt havonta mint a minimálbér négyszerese, csak nem mindegy, hogy mekkora jövedelemnél lép életbe a korlátozás. Angyal József adószakértő szerint - paradox módon jobban járnak azok, akiknek nincs meg a kétéves biztosítási jogviszonyuk vagy kórházi ellátást vesznek igénybe. Ennek oka, hogy a táppénz maximalizált összege náluk megegyezik bruttó keresetük 50 százalékával, azaz 572 ezer forinttal. Tehát hiába keres valaki ennél többet, ugyanúgy 286 ezer forint táppénz jár neki, nem pedig a bruttó keresetének a fele. Aki bruttó bérének 60 százalékát kaphatja meg táppénz formájában,  - megnézzük, hogy mekkora bruttó bérnek a 60 százaléka a 286 ezer forint  - akkor már 476 ezer 667 forintnál megjelenik a korlát - azaz efölötti keresetnél a táppénz összege már nem növekszik.   

Hasonló a helyzet a passzív táppénzeseknél: akik bruttó bérük 50 százalékát kaphatják, azok kereseti korlátja (107 250 / 50 * 100 =) 214 500 forint, vagyis 35 750 forinttal magasabb, mint akiket a törvény magasabb táppénzre jogosítana fel.

A táppénzt visszamenőleg 6 hónapra lehet igényelni és legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani. Az ellátásban részesülő beteg köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10ezer forinttól 100 ezerig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.