Módosítgatnak még az adótörvényeken, az viszont már biztos, hogy az idén még adómentes béren kívüli juttatások jövőre – három kategóriába sorolva ugyan, de – adózni fognak. Annyi korrekció azonban már biztosnak tűnik, hogy a 25 százalékos személyi jövedelemadóval sújtott cafeteria elemek után nem kell megfizetni a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást – ahogy az az eredeti jogszabályban áll. Az Eho-törvényt tehát kiigazítják, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a cégek és munkavállalóik – már ahol megtartják a cafeteria-rendszert – átgondolják, jövőre milyen elemekből érdemes összeállítani a béren kívüli juttatások csomagját.

A tény az, hogy 2010-ben is adómentes elem lesz a számítógép- és internethasználatot támogató juttatás. A többi lehetőség esetén azonban 25, illetve 97,89 százalékos terhet róttak a béren kívüli elemekre a honatyák. Előbbit kedvezményes körként emlegetik, utóbbiról viszont vélhetően leszoknak majd munkaadók és munkavállalók.

A kedvezményes kör elemit konkretizálva említenünk kell a munkáltató üdülőjében történő üdültetést, a meleg-étkezési utalványt (ennek értékhatára 12 ezerről 18 ezer forintra emelkedik), az iskolarendszerű képzés átvállalt költségét, az iskolakezdési utalványt, a helyi bérletet, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseke, az üdülési csekket. Ez utóbbinál ráadásul számolni kell azzal is, hogy szűkül a felhasználhatóság köre, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kizárólag üdülési és művelődési célra váltható majd be. Vagyis jövőre az étteremben vagy a vidámparkban már nem rendezhetjük ezzel a számlát.

Vannak azonban olyan elemek, amelyek 97,89 százalékos adómértéknek köszönhetően vélhetően kikopnak a cafeteria-listákról majd. Ilyen a korábban nagyon népszerű ajándékutalvány, a kultúra-utalvány vagy éppen a hidegétkezési-utalvány és csekély értékű ajándék is.

A cégek, amelyek megtartják a béren kívüli juttatások rendszerét, többféle stratégiát is választhatnak. Az egyik szerint – amely a legkevésbé kedvező a munkavállalónak – megmarad az eddig is juttatott cafeteria-keret, s az adóterhet is ebből fedezik, így kevesebb jut majd az alkalmazottnak, hiszen ugyanabból az összegből kell gazdálkodni, mint korábban, kigazdálkodva belőle az adómértéket. Megtörténhet az is, hogy a cég átvállalja az adóterhet és az is előfordulhat, hogy megnöveli a béren kívüli juttatás keretét, így nem csökken a munkavállalóknak járó cafeteria értéke.

De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? Egy dolgozó havi bruttó fizetése 20009-ben 250 000 forint, amelyen felül havonta 30 ezer forint cafeteriában is részesül. Tehát az éves béren kívüli juttatása 360 ezer forint. Munkáltatója úgy dönt, hogy 2010-ben nem növeli az erre a célra szánt költségkeretet, azaz az egy főre jutó béren kívüli juttatás marad évi 360 ezer forint.

A dolgozó 2009 a következő elemeket választotta:

A változások után milyen elemeket érdemes a dolgozónak választani 2010-ben? Fontos szempont, hogy a dolgozó igényeihez a leginkább illeszkedő elemekből válogathasson, ugyanakkor minden szempontból kedvező juttatási csomagot állíthasson össze.

A fenti paramétereket figyelembe véve álljon itt egy példa arra, miként lehet praktikusan, a legkisebb veszteséggel összeállítani, ha az erre költhető összeg nem változik.