2010-től hatályos személyi jövedelemadó-változások – az alsó adókulcs sávhatárának kitolása, az adókulcsok csökkentése és az adójóváírás kereteinek bővítése – összességében azt eredményezik, hogy az adófizetők nagy részének nettó keresete növekedni fog januártól. „Havi 1.434.450 forint jelenlegi bruttó keresetig jobban jár az adózó, például egy havi félmillió forintos bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállaló 13.800 forinttal kap többet jövőre, mint idén ” – hívta fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte adótanácsadó partnere közleményében.

A következő napon a sajtóközlemény több fontos megállapítását cáfolta Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője,  miután szerinte a havi 1 434 450 forintos jelenlegi bruttó keresetnél még a 2009-re érvényes 1,9 milliós sávhatárral számol a BDO FORTE, míg a mondat második felében az ötszázezer forintos havi jövedelemre vonatkozó 13 800 forint adót még 1,7 milliós sávhatárral számolja ki, hozzátéve ez utóbbi helyesen 10 800 forint. Szerinte ezért teljesen megalapozatlan és félrevezető az a kijelentés, hogy " az adófizetők 99 százalékának nettó keresete nő januártól" - olvasható a hvg.hu írásában.
 
Anélkül, hogy Szolnoki Béla, a BDO Forte szakértője cáfolná Angyal József sávhatárokkal kapcsolatos észrevételét a következőképpen reagál az adószakértő írására:

A „szuperbruttósításnak” elnevezett jövő évi személyi jövedelemadóbeli változás nyomán a foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulás mértéke is része a személyi jövedelemadóban az összevont adó alapjának. Annak megítélése, hogy ennek eredménye kit hogyan érint, azaz a nettó jövedelem a borítékban mennyivel változik jövőre, négy tényezőtől függ szerinte:

(1) az adóalap megnövekszik az előbbi adóalap-kiegészítéssel (27 %),
(2) míg az adó mértéke csökken: alsó sávban 18-ról 17 százalékra, a felső sávban 36-ról 32 százalékra.
(3) 2010-től változik a progresszió mértéke, azaz a sávhatárok kitolódnak, jövőre az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik,
(4) továbbá a számított adót csökkenti az adójóváírás, ami a bérek után és az arra tekintettel számított adóalap-kiegészítésre jár.  Ez utóbbi összege a jelenlegi havi maximum 11.340 forintról havi 15.100 forintra nő, de az ennek összegére vonatkozó maximum is jelentősen emelkedik.

A hatás a könyvvizsgáló cég szerint kétféleképpen is vizsgálható:

a./ év/év relációban, azaz mennyit változik a nettó jövedelem 2010. januárban, a 2009. januárban hatályoshoz képest (2009/I) képest. Például egy félmillió forintos bérjövedelemmel rendelkező személy 2009. januárjában 260.500 forint nettó bért kapott, míg jövőre 274.300 forintot kap majd (változás: 13.800 Ft), vagy

b./ a jelenlegihez képest, ami már figyelembe veszi az ez évi adóváltozás hatását (így az előbb hivatkozott változás 10.800 forint, a mostani 263.500 forint nettó bérhez képest).

Ez a két számítási példa - Angyal József szerint - épp azt támasztja alá, vagyis, hogy  a korábbi sajtóközlemény
egy mondaton belül egyszer 1,7 milliós, egyszer 1,9 milliós sávhatárral számolt 2009-re. Egyúttal azt is megerősíti, hogy csak a bérjövedelemmel rendelkezők járnak jól, de ők sem az adótábla következtében, hanem az adójóváírásnak köszönhetően. Emiatt az adószakértő szerint az "adózók 99 százalékának emelkedik a jövedelme januártól" mondat a kvetkezőképpen lenne helyes: "a kizárólag munkaviszonyban foglalkoztatott adózók 99 százalékának emelkedik a jövedelme januártól".

Az adóhatóság (nyilvános) 2007. évi bevallásainak feldolgozása alapján a munkaviszonyból származó jövedelmek a meghatározóak, az önálló tevékenységből származó jövedelmek alig több mint 3 százalékát teszik ki a munkaviszonyból származó jövedelmeknek. A fentiek alapján elmondható, hogy a jövedelmek döntő részét kitevő béreknél – ahol érvényesül az adójóváírás - a nettó és bruttó jövedelem aránya javul. E mellett előfordulhatnak olyan esetek, amikor a magánszemély nem részesül az adójóváírás pozitív hatásában vagy annak maximális mértékéből nem részesedik, mert például nem munkaviszonyban kapja jövedelmének jelentős részét, ilyenkor előfordulhat nettó jövedelem-csökkenés. Ugyanakkor az adóhatóság adatai alapján nem lehet az adótömeg jelentős részére meghatározónak nevezni azt a magánszemély pozíciót, aki semmilyen munkaviszonyban nem áll sehol, csak megbízásból él, - nála nincs adójóváírás - akinél ténylegesen beléphet nettó jövedelem-csökkenés.

A bérjövedelem esetén – amikor az adójóváírás működik –, a következő számok adódnak (a jelenlegi, 2009. II. félévi nettó jövedelmeket a jövő évivel összehasonlítva):

A fentiekből - könyvvizsgáló cég szerint - világosan látszik, hogy a bérek emelkedésével egy ideig erősen növekszik a nettó jövedelmek összege, majd ez a növekedés egyre csökken, és majdnem másfél milliós havi jövedelemnél megy át negatívba. Ez pedig ebben a körben csak kevés adózónál valósul meg.

Mennyien adóznak többet jövőre?

Angyal József számításai szerint az évi 1,9 milliót például megbízási jogviszonyban kereső 2010-ben több, mint 68 000 forinttal több adót fog fizetni. Általánosan megfogalmazva mindenki, aki nem bérjövedelemben részesül, havi 200 ezer forintig (átlagjövedelem!) több adót fog fizetni 2010-ben, mint 2009-ben. Csakhogy a BDO Forte szakértője szerint a fenti eset egyedi, ezért nem életszerű az adózók 40 százalékára általánosítani. Ugyanezen logika alapján - hangsúlyozta - előfordulhatnak olyan egyedi esetek a több fajta jövedelemhez jjutóknál, amikor nem érvényesül az adójóváírás pozitív hatása és emiatt az általánossal ellentétben emelkedhet az adóteher.

Az adószakértő viszont úgy látja az egyetlen, amivel érdemben vitába száll Szolnoki Béla az, hogy hány
százaléka jár rosszul az adózóknak. Hogy pontosan 20, 30 vagy 40 azt majd utólag eldöntik a statisztikai adatok, már ha az Alkotmánybíróság is úgy gondolja és hatályában fenntartja ezt a szakmailag önmagában is megkérdőjelezhető "szuperbruttósítást".