A most elfogadott 2010-es adócsomag életre hívja a tartós befektetési szerződés (tbsz) intézményét. Ennek értelmében, ha a megtakarító legalább öt éves befektetési tartamot választ, akkor az itt elért nyereség után nem kell adót fizetnie. Ha a befektetés legalább három évre, de öt évnél kevesebb időre szól, akkor az adókulcs az adott jövedelemre jellemző adómérték (általában 20 százalék) helyett 10 százalékos lesz. Fontos tudni, hogy ez a könnyítés akkor jár, ha a minimálisan befektetett összeg 25 ezer forint, ami annyira alacsony összeg, hogy általában még a bankbetét minimális induló összege is több ennél.

A NYESZ kapcsán igényelhető adó-visszatérítés rendszerének fennmaradása továbbra is komoly ösztönző, ami a számlára befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 ezer forintnak mint előtakarékossági támogatásnak az évenkénti számlára utalását jelenti, amennyiben a számlatulajdonos az év során új befizetéssel növelte a számlaegyenlegét.

„A változatlan formában tovább működő NYESZ további támogatása ösztönzi a hosszú távú, több évtizedre szóló előtakarékosságot és a lakossági befektetőknek is kedvező lehetőséget jelent” - hangsúlyozta Szalai Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnöke.

A törvény megteremti az átjárás lehetőségét a NYESZ-ből a tartós befektetési számlára, ami gyengítheti a kifejezetten nyugdíjas korig szánt előtakarékosság intézményét. „Hiba volt engedélyezni az átjárást, mivel a megtakarítók a piacok átmeneti megingásakor elbizonytalanodhatnak, és befektetéseik eladása, valamint részben történő felhasználása mellett dönthetnek. Ezzel pedig a rövidülhet a megtakarítási időszak, és csökkenhet a hosszú távú megtakarítások volumene” - magyarázta Szalai. Hozzátette: fontos tudni azt is, hogy aki vált, annak az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.

Mindezek ellenére a NYESZ által nyújtott előnyök nem vesznek el, és a megoldás továbbra is fontos, megkülönböztetett szerepet tölthet be a hosszú távú megtakarítások rendszerében. A NYESZ-en elhelyezett, illetve a magán- vagy önkéntes pénztári megtakarítások között az a leglényegesebb különbség, hogy a NYESZ esetében a megtakarítási döntés teljes mértékben saját elhatározáson alapul. Az egyén szempontjából ez tekinthető a legértékesebb döntésnek, mivel itt a számlatulajdonos határoz arról, hogy havi jövedelmének - amit a munkáltatója már eljuttatott hozzá - valamekkora részét nem költi el, hanem hosszú távra félreteszi. A magánpénztárba a kötelező befizetések a munkáltató oldaláról érkeznek - lehet egyéni kiegészítés is, de ez még azelőtt a pénztárba kerül, hogy átfutna a pénztártag bankszámláján -, míg az önkéntes pénztárba elvileg érkezhetnének teljesen saját döntésen alapuló kiegészítő befizetések is, azonban ez jelenleg nem sokkal haladja meg az összes hozzájárulás 10 százalékát.

A NYESZ másik legfontosabb tulajdonsága, hogy az ügyfél maga döntheti el, mikor, mibe szeretné fektetné pénzét, így befektetéseinek összetételét bármikor maga változtathatja. Ez természetesen nem jelent professzionális vagyonkezelési tevékenységet, mégis megadja a megtakarítónak a döntési szabadságot, hosszú távú megtakarításai saját kezelésének a lehetőségét és élményét, így a döntések felelősségének teljes vállalását.