EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Ingatlan öröklése és értékesítése után mikor kell adót fizetni? Hallgató a képzési költség etvisszaigényelheti-e? Gyermeknek juttatott pénz, mint ajándék, adóköteles? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.
Férjem édesanyja ez év februárjában meghalt. A hagyatéki tárgyalás 2009. július 1-jén megtörtént, ahol egy 7,8 millió forintra értékelt ingatlan, illetve némi értékpapírt (kb. 3 millió forint) örökölt a férjem. Örökösödési illetéket nem kellett fizetnünk (erről meg is jött az APEH végzése), hiszen jóval 20 millió forint alatt örökölt férjem. A lakást értékesítettük 7, 2 millió forint értékben. Ügyvédtől, ingatlanirodai képviselőtől megkérdeztem, hogy kell-e valamilyen összeget valahová fizetnünk. Mindenki azt mondja, hogy nem. Mindenki egy 2009-ben hatályba lépett törvényre hivatkozik, én pedig úgy érzem, hogy forrásadót, vagyis 25 százalék adót fizetnie kell férjemnek az adásvételi szerződésben rögzített 7,2 millió forint után! Kérdésem kell-e forrásadót fizetnünk, vagy nem? Lehet-e valamilyen jogcímen kedvezményt kérni, illetve ha ezt az összeget ingatlanfedezeti hitel visszatörlesztésre fordítjuk, az kedvezménynek minősül-e?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása során az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (a bevétel erejéig), többek között a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat. Öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek, függetlenül attól, hogy illetékfizetési kötelezettségük keletkezett-e. Mivel a megszerzésre fordított összeg (7,8 millió Ft) meghaladja a bevételből (7,2 millió Ft) levonható összeget, ezért a férjének az ingatlan értékesítése során nem keletkezett jövedelme, és ennek megfelelően adókötelezettsége sem.
2010 februárjában, főiskolán induló - alapképzésben meghirdetett levelező tagozatos - keresztféléves képzésre szeretném jelentkezésemet küldeni. A költségtérítési díj félévente 120 000 forint. 32 éves vagyok, dolgozom, tehát a nappali tagozat kizárva, anyagilag sem támogat senki. A befizetett adómból visszaigényelhetem-e majd a felsőoktatási költségtérítési díj 30 százalékát?
A 2010. január 1-től hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény rendelkezései már nem teszik lehetővé adókedvezmény igénybevételét 2010-ben keletkező hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség után.
A cikk folytatása az Adózónán olvasható.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
„Nagyon nehéz ide bekerülni, de még nehezebb elérni, hogy itt is maradj” – mondja a válogatottról Szoboszlai Dominik, aki a HVG-nek adott portréinterjúban beszélt a kislánya születéséről, a Liverpoolról, a vb-selejtezős esélyekről, és élete legnehezebb döntéséről is.
Az Eurostat szerint többet élnek a magyarok egészségesen, mint a németek, az osztrákok vagy a svájciak.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.
Nógrádi Györggyel fejtette meg Ukrajnát és az Európai Uniót Orbán Viktor a Patrióta csatornáján.